XXXI. évf. 12. szám

Lapunk legközelebb augusztus 23-án jelenik meg. 2023. július 12. A VIII. kerületi önkormányzat ingyenes lapja XXXI. évfolyam 12. szám Fotó: Huszár Boglárka • ATOMBUNKER A PALOTANEGYED SZÍVÉBEN Kétméteres falak, három zsilipajtó • OFFELA JOCI, A HAMBURGERES Ezerféle sztori és burger a Kis Salétrom utcában • HÁZFELELŐSÖK A JGK-NÁL Hogy a bérlők könnyebben érjék el a céget Gulyás Márton, Partizán „AZ IGAZSÁGTALANSÁG ELLEN FEL LEHET LÉPNI”

Emléktábla két egykor meggyilkolt újságírónak Emléktáblát avattak a Népszava szerkesztőségének egykori helyén, mártírhalált halt újságírókra emlékeztek július 4-én a Tolnai Lajos utcában. Az Ostenburg-különítmény egysége akkor tartóztatta fel Somogyi Béla újságírót, szerkesztőt és Bacsó Béla újságírót, amikor 1920. február 17-én kiléptek a Népszava Conti (ma Tolnai Lajos) utcai szerkesztőségéből, majd a Duna-parton brutálisan végeztek velük. „Somogyi Béla vértanúhalála ma is kötelez minket, hogy a munkások, a szegények, az elnyomottak, a nyomorultak, a védtelenek, az üldözöttek oldalára álljunk. Küzdjünk jogaikért, szerveződjünk, írjuk meg, mondjuk el és szerezzük vissza az emlékezetüket” – mondta el beszédében Erőss Gábor, Józsefváros emlékezetpolitikáért felelős alpolgármestere. A gyalogosoké lett a Harminckettesek tere Június 30-án színes műsor keretében átadták az átalakított Harminckettesek terét. Az autóforgalomtól lezárt részen a RÉV8 növényládákat helyezett ki, lefestette az aszfaltot, kiállítást rakott ki a köztérre a tér történetéről, babakocsival és kerekesszékkel is könnyebb most közlekedni a téren. Lett egy ligetes pihenőterület, új utcabútorok kerültek ki. Átalakult a forgalmi rend is: akik eddig a Kisfaludy utcáról kanyarodtak ki a Baross utcára, most ezt a Futó utca – Kis Stáció utca – Vajdahunyad utca útvonalon tehetik meg. A szervizúton lévő rakodóhely is megszűnt, de helyette két újat létesítettek, egyet a József körúton, egyet pedig a Kisfaludy utcában. A McDonald’s előtt lévő MOBI-pont a SPAR elé került át. A gyalogosbarát kialakítás a nyár végéig marad. Rengeteg növény tűnt el a Somogyi Béla utcából 2022 végén adták át a felújított és forgalomcsillapított Somogyi Béla utcát, de 2023 nyarára rengeteg növény eltűnt az erre kialakított ágyásokból. A BKK és az önkormányzat közt egyelőre vita van arról, kinek kéne pótolnia a cserjéket, az biztos, hogy ősszel megtörténik a pótlás. A BKK szerint csak a kivitelezésből fakadó hibák garanciálisak, a lopás vagy parkolás miatt eltűnt cserjék pótlása nem az ő feladatuk, az önkormányzat ezt vitatja. Akárhogy is, az eltűnt cserjéket pótolni fogják, az ültetéshez megfelelő legközelebbi időszakban, ősszel. Megvan Ferencz Orsolya utódja Soós György külsős bizottsági tag lesz a deszes Ferencz Orsolya utódja a képviselő-testületben, erről döntött június 28-án a Helyi Választási Bizottság. Az űrkutatási kormánybiztos ugyanis parlamenti képviselő lett, egyúttal lemondott helyi képviselői mandátumáról (a kettő együtt összeférhetetlen), és a Fidesznek – köszönhetően a kormány törvénymódosításának – jogában állt megneveznie valakit, aki időközi választás nélkül elfoglalja a helyi képviselői helyet. A Fidesz ezt meg is tette: Soós Györgyöt jelölte Ferencz helyére, aki a Budapest fővárosi kompenzációs lista 7. helyezettje. A bizottság hozzászólás és észrevétel híján elfogadta Soós jelölését, 3 igen szavazattal. Fotó: Huszár Boglárka Fotó: Mile Máté Fotó: Huszár Boglárka Aláírásgyűjtés a zöldebb Pázmány Campusért Petíció indult azért, hogy a Pázmány Péter egyetemnek a Magyar Rádió volt területén tervezett új campusa a tervezettnél kevesebb bontással járjon és parkoknak adjon helyet. A Civilek a Palotanegyedért (CaPE) javaslata nemcsak klímabarát, de olcsóbb is, és a campus funkciói sem csorbulnak. A grandiózus terv – jelenleg 150 milliárd bekerülési költséggel számol a kormány – rengeteg bontással, 150 ezer köbméter építési törmelékkel járna, amit elszállítani legkevesebb 1 évbe telne. A Perényi László jegyezte zöldebb terv kevés bontással és sok zöldítéssel operálna: ahogy írja, történelmi lehetőség lenne most egy belső pesti terület zöldítésére, ehhez gyűjtenek aláírásokat. A QR-kódot beolvasva érhető el a petíció. Fotó: Huszár Boglárka HÍREK 2 | 2023. JÚLIUS 12.

„A lakásügynökség mint rendszer jó, mint lakhatási támogatás kiváló” – mondja Sárkány Csilla. A RÉV8 Zrt. vezetője szerint hatékonyabb és olcsóbb, mint lakásokat venni és bérbe adni. Amit nem lehet tudni még – sem magántulajdonosi, sem bérlői oldalról –, azok az igények. „Egy év múlva meglátjuk, mennyire mozgatta meg, érdekli-e ez a lakhatási forma az itt élőket, működik-e a modell Józsefvárosban. Ha az derül ki, hogy nem, újra kell majd gondolni a feltételeket.” A Józsefvárosi Lakásügynökség június óta létezik, üzemeltetője a Józsefvárosi Önkormányzat, a lakásközvetítés ügyintézését a RÉV8 Zrt. végzi – azért hozták létre, hogy támogassák a magasabb jövedelmű, de a mostani lakásárak miatt mégis nehéz helyzetben lévő józsefvárosiakat. Az önkormányzat magántulajdonosoktól bérelné a lakásokat legalább 3 éves szerződéssel, 10-25 százalékkal a piaci ár alatt – átlagosan 3200 forintos négyzetméteráron, és szintén 3 évre adnák ki őket, azonban kedvezményes, 2200 forintos négyzetméteráron. Ez azt jelenti, hogy a lakásügynökségen keresztül bérelt lakás a piaci ár majdnem feléért elérhető lesz. A program sikerének egyik lényegi eleme tehát, hogy megtalálják azokat a lakástulajdonosokat, akik az elvárt feltételek mellett bérbe adják a lakásukat az önkormányzatnak. De miért éri meg ez nekik? A 3 éves kikötés nem véletlen: a jog szerint az önkormányzati lakáskiadásból származó jövedelem adómentessé válik, ha a szerződés időtartama minimum 3 év. Tehát a tulajdonos nyer 15 százalékot ahhoz képest, ha legálisan ad ki lakást (az illegális kiadás, az adóelkerülés természetesen büntetendő). A lakásügynökség vállalja a kiadással járó feladatok teljes körű intézését és a bérleti idő alatt a lakáskezelést is. „A szolgáltatás, amit a csökkentett árért nyújtunk cserébe, abszolút releváns. Lefedi a piacon ajánlott szolgáltatásokat, de míg a piaci szereplők ezért pénzt kérnek – általában az első bérleti díj összegét, majd havonta a bérleti díj legalább 10 százalékát –, mi ingyen elvégezzük. Ezzel is arra ösztönözzük a tulajdonosokat, hogy az önkormányzatnak adják bérbe a lakásukat” – mondja Sárkány Csilla. Az önkormányzattal kötött szerződés garantálja a lakbér és a rezsi meg zetését is (az utalás minden esetben az önkormányzattól érkezik). Az önkormányzat garanciát vállal arra is, hogy a lakást megfelelő állapotban adja vissza, és jótáll a bérlő által elvégzendő javításokért is. A programba bevett önkormányzati tulajdonú lakások kiadásánál más a koncepció. Ezeket 80 százalékos felújítottságban adják tovább. A bérlő a saját költségén fejezi be a felújítást, cserébe 10 évre kiveheti a lakást szintén piaci ár alatt, ráadásul a felújítás költségeinek 75 százalékát is megtéríti az önkormányzat. Az első évre az önkormányzat 7 lakást biztosít a programba, ezek 20-30 négyzetméteresek. Az év végére érik el a kiadás szerinti felújítottsági állapotot, a bérlőknek a felújítás befejezése – a lakás méretétől függően – körülbelül 2-3 millió forintba kerülhet. „Mivel a bérlő fejezi be a felújítást, a lakás olyan lesz, amilyennek szeretné. Az a tapasztalat, ha az emberek valamibe beletesznek energiát és pénzt, azt jobban értékelik, jobban vigyáznak rá.” Névjegyzékes rendszer lesz, ami a bérlők kiválasztását, priorizálását segíti. Esetükben meghatároznak alsó és felső zetési határt, hogy biztosítsák a zetőképességüket, és hogy valóban abba a rétegbe tartozzanak, ami az önkormányzat célközönsége. Az online elérhető névjegyzékes rendszerbe csak józsefvárosi lakosok és a Józsefvárosi Önkormányzat és szerveinek dolgozói jelentkezhetnek, akik nem rendelkeznek saját lakóingatlannal. A szociális hátteret vizsgáló űrlap kitöltése után pontozzák a jelentkezőket, így döntik el, ki bérelheti a lakást. „A névjegyzéki rendszert lakásügynökségi modellben nem próbálta ki még senki. Kiderülhet, hogy változtatni kell rajta, más szempontokat kell belevenni, esetleg egyszerűsíteni vagy épp szigorítani kell a feltételeken. Ezt is látjuk majd 1 év múlva, még nagyon a projekt elején vagyunk” – zárja szavait Sárkány Csilla. Imre Zsó a ELSTARTOLT A JÓZSEFVÁROSI LAKÁSÜGYNÖKSÉG Albérlet a piaci ár feléért Újszerű kezdeményezéssel enyhítene a lakhatási gondokon az önkormányzat. Ezúttal azokon segítenének, akiknek akár magasabb a jövedelme, lakást mégsem tudnak venni. Az első évben kiderül, van-e igény a rendszerre. A Józsefvárosi Lakásügynökség várja a tulajdonosok és bérlők jelentkezését egyaránt. Jelentkezni a szervezet honlapján lehet: lakasugynokseg. jozsefvaros.hu Fotó: Karancsi-Albert Rudolf | A VIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA | 3 KÖZÉLET

Mennyire követed Józsefváros politikai életét, hogyan látod a teljesítményét ennek az önkormányzatnak? Azt látom, hogy azokat a hatalmas kihívásokat, akadályokat, amiket az elmúlt négy év állított az önkormányzat felé, alapvetően tisztességgel veszi. A covid például szinte rögtön a megválasztásuk után keresztbe húzott minden egyéb számítást, aztán egy abból kifejlődő, elhúzódó gazdasági válság következett, majd jött az in áció, és ezek mind súlyos problémát jelentettek, és jelentenek ma is. S mindez kormányzati elvonások mellett történik, kevesebb pénzből kell, hogy gazdálkodjanak. Nagyon nehéz tehát objektíve lemérni, hogy milyen teljesítményt nyújt egy kerületvezetés, amikor ilyen válságok nehezítik az amúgy is problematikus működést. Van-e valamiben hiányérzeted esetleg? Én olyan dolgokat látok csak, amelyek szimpatikusak, mint például a 32-esek terén kialakuló teresedés vagy a Bacsó Béla utca lezárása. Klassz, hogy vannak itt olyan típusú kísérletek, mint az önkormányzat „kinyitása”, a Közösségi Részvételi Iroda megalakulása is tetszik. Úgy látom, szociális téren a lehetőségeihez mérten törekszik az önkormányzat enyhíteni a nélkülözést a maga lehetetlenül szerény eszközeivel. A múlt heti Somogyi Béla-emléktábla avatása is fontos gesztus, méltóságteljes dolog volt, illő, hogy ilyesmiket is felvállal ez az önkormányzat. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a 2019-es Fidesz- askó után azt mondta, „megérdemelte volna a kormánypárt, hogy örökös polgármestert adjon” a nyolcadik kerületnek. Miért olyan különleges ez a kerület? Miért van az például, hogy a fővárosban egyedül itt létezik kormánypárti ellen-önkormányzati lap? A Kocsis Máté vezetése alatt volt az ún. Józsefvárosból Jozefstadttá válás, a látszólagos polgáriasodás korszaka, amikor a homlokzatok mögötti mély szociális és egyéb válságok elkenése volt a gyakorlat. Az kölcsönözhette azt a külsőt, hogy hát itt kvázi rendet raktak, kirakták a kerítéseket, lemeszelték a templom épületét és így tovább. Gulyás valószínűleg erre gondolhatott, de a demokratikus akaratot nekik is gyelembe kell venniük. Biztos, erőteljesen fognak próbálkozni, hogy visszaszerezzék Józsefvárost, ám jó egy évvel a választás előtt nem látszik, lenne-e potens kihívó. De lehet, hogy lesznek meglepetések. Az itteni Fidesz-testületnek az elmúlt négyéves teljesítménye alapján azért nem látszik az az erős irányvonal, hogy miként akarnák megszorítani Pikót. És van még egy dolog, ami miatt fontos a Fidesznek ez a kerület. Ez pedig Jámbor András előretörése, a Szikra megjelenése, a C8 működése, mert itt van egy olyan típusú, magyarországi viszonylatban mindenképpen szokatlan aktivista közeg, amit a Fidesz nagyon nem akar megerősödni látni, mert ha ezek a csoportosulások kéGULYÁS MÁRTON, PARTIZÁN Gulyás Márton, a közéleti csatorna, a Partizán főembere két éve lakik Józsefvárosban, akkor hát épp itt az ideje a korábban aktivista, most már újságíró Gulyás megkérdezésének kerületi ügyeinkről, bajainkról. A beszélgetés később szélesebb mederbe terelődik, olyan témákat is érintve, mint a sajtó szerepe, a megosztottságok, és fény derül arra is, mit takar Gulyásra vonatkoztatva a „robotember” kifejezés. Az interjúzó egyébként a Bujdosó Trió vezetőjeként zenei közreműködő a Partizánban, azonban ez most más leosztás, amint az alábbiakból is ki fog világlani. „A bérmunka rendszere azért szar, mert évtizedekig azért robotolnak emberek, hogy ne dögöljenek éhen” Fotó: Huszár Boglárka „Az agrárium kérdése súlyosan hiányzik a magyar nyilvánosságból” Fotó: Huszár Boglárka 4 | 2023. JÚLIUS 12. INTERJÚ

pesek lennének Józsefvároson kívül is pozíciókat elérni, az már az ő alkotmányozó többségüket is veszélyeztetheti. Tehát a kormánypártnak elemi érdeke az, hogy ezeket az erőket helyben lefoglalja, s minél jobban visszaszorítsa őket Józsefvárosba, hogy ne tudjanak mással foglalkozni. A Partizánra terelve a szót, milyen esély lehet arra, hogy ne csak középosztálybelieket érjen el a műsor? Lehet ezt valahogy demokratizálni a szegényebb rétegek felé? Ahhoz sokkal több erőforrás kellene, nagyon sokkal több. Ugye mi előzőleg a VIII. kerületben voltunk, csak innen kirakták a szűrünket. Ha helyben vagyunk, akkor jobban hozzáférünk egy csomó olyan témához, amihez most kevésbé, és ezek nyilván a szegénységet érintő témák. Itt voltunk a sűrűjében, nem kellett messzire menni, hogy lássuk, itt konkrét tömbök vannak alapvető szolgáltatások nélkül, nagyon alacsony komfortfokozattal. De egyébként vannak a Partizánnak bizonyos adásai, ahol például L.L. Juniorral vagy GWM-mel beszélgetünk a romák reprezentációjáról, a különböző társadalmi kihívásokról, és azt látom, ezek hivatkozott műsorai a Partizánnak a cigány közösségekben és más, súlyosan deprivált csoportokban is. Ha elmegyünk Szabolcsba, ott azt mondják, „á, te csináltad a Juniorral az interjút, az milyen jó!”. Ha a Juniorral lehet komolyabb dolgokról beszélni, az erősebb hatást vált ki szélesebb rétegekben, mint amikor egy rendkívül jól tájékozott társadalomkutató mondja el ugyanazt. A módszered, hogy a lightosabbnak tűnő témákba is belecsempészed a súlyosabb kérdéseket. Ennek kapcsán szokott is téged kritika érni, hogy nagyon erőltetsz egy bizonyosfajta kérdésfelvetést, nem tágítasz, többször is rákérdezel. Erre mit tudnál reagálni? „Nem adhatok mást, mint mi lényegem” (idézet Madáchtól, Marci pedig nevet). Engem ez így érdekel, és ettől érdekes számomra. Ezeket a celebritásokat is fontos társadalmi szereplőknek gondolom, akiknek jelentős hatásuk van, jelentős befolyásoló tényezők, szeretem innen megközelíteni a szerepüket. A sajtó teszi a dolgát, a független kutakodik, tényfeltár, a kormánypárti pedig ezerrel tolja a propagandát, amitől az ellenzék fuldokol. A választási kudarc utáni „le kell menni vidékre” mondásból sem lett semmi, már sokan mondták, hogy a rezsim ellen nincs csodaszer. De akkor mi marad, mi a dolga ebben a helyzetben ellenzéknek és sajtónak egyaránt? Hogy az ellenzéknek mit kell tennie, azt ne én mondjam meg, mondják meg ők, de azt, hogy a médiának mit kell csinálnia, szívesen megmondom. Nagyon sok olyan ügy van, amit a magyar sajtó nem kezel jelentőségének megfelelően. Például az agrárium kérdése súlyosan hiányzik a magyar nyilvánosságból, miközben meghatározó módon alakítja komplett társadalmi csoportok, közösségek életét. Nemcsak olyasmivel kellene foglalkozni, hogy például az agrártámogatásokat miként osztják el, hanem hogy mi a magyar földművelés története, mi a jelentősége, hogyan alakította a társadalmi berendezkedés alakulását, politikai rezsimek megerősödéséhez, bukásához hogyan járult hozzá. Ebben a klímakatasztrófától sújtott időszakban még inkább fölértékelődik majd a mezőgazdaság szerepe, és alapvető kérdés, milyen hagyományokra építhetünk, milyen elfelejtett tudásokat kell újra felfedeznünk ahhoz, hogy az önfenntartás és az ellenállás útjára tudjunk lépni. Mi az ősélményed, hogyan alakult ki benned az igazságkereső, radikálisan cselekvő én? Én alapvetően abban szocializálódtam, hogy az igazságtalanság nem természetes, nem kell elviselni, föl lehet ellene lépni. Nem természeti tünemény, amire azt kell mondani, hogy ja, hát létezik és akkor adaptálódni kell hozzá, mert meg lehet változtatni. És voltak olyan élményeim is, hogy tényleg lehetséges változtatni. Idén márciusban, amikor megkaptátok a Magyar Sajtó-díjat, Uj Péter laudációjában „robotfrontembernek” nevezett. Tényleg hihetetlen a munkabírásod, honnan ez az energia? Én a szabadidőmben is azon gondolkozom, kik lennének jó interjúalanyok, milyen műsorokon kéne dolgozni. Ez csak azért tűnik különlegesnek, mert a bérmunka világában az az alapvetés, hogy a munka elviselhetetlen kényszertevékenység, amiből öröm nem származik – ami szerintem arról is szól, hogy mennyire szar az a rendszer, amiben évtizedek mennek el arra, hogy az emberek csak azért robotolnak, hogy ne dögöljenek éhen. Van neked egy felettes éned, aki néha rád parancsol, hogy most már tényleg menj el szabadságra? Én ezt a tevékenységet évtizedes viszonylatban akarom csinálni, ezért úgy van megtervezve a munkaidőm, hogy be vannak építve rekreációs szünetek is. Kibalanszírozott életet élek, hogy ezt az egészet fenntarthatóan tudjam csinálni.Az pedig felelősséget jelent, hogy 37 évesen a generációm azon nagyon kevés tagjaihoz tartozom, akik olyasmivel foglalkozhatnak, amit szeretnek, és amit társadalmi megbecsülés övez. Hálás vagyok, hogy ennek az országnak ebben a nagyon-nagyon perspektíva nélküli és kilátástalan időszakában mégiscsak azt érezhetem, hogy valami fontos és jelentős dolgot adhatok a baloldalnak, a hazának. Bujdosó János „A bérmunka világában alapvetés, hogy a munka elviselhetetlen kényszertevékenység” | A VIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA | 5 INTERJÚ

Berlini példák alapján, a 90-es években jutott eszébe Snétberger Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitárművésznek, hogy jó lenne egy zenei tehetségközpont itthon is a gyerekeknek. Berlin egyik kerületében, Neuköllnben kezdett el roma atalokkal foglalkozni: alakult ott egy kis létszámú csoport a helyi szenátus támogatásával. Legyen segítség a ˚ataloknak Snétberger Ferencet mindig is foglalkoztatta, hogyan lehet a atalokat zenei pályára terelni és ott is tartani. Salgótarjánból került Pestre, és emlékszik, milyen nehéz volt számára ez az időszak, mindenféle ismeretség és segítség nélkül. „Mindig elkísért, hogy nem egyedül vagyok ezzel így.” Ezért jött létre 2011-ben a Felsőörsi Zenei Tehetségközpont komplexum. A gyerekek a 12 hetes oktatás idején kollégiumszerű rendszerben laknak, a maximális létszám 60 fő. A nyári kurzus június 27-én kezdődött. A körforgásban vannak újak, vannak visszajárók, és vannak, akik már ott tanítanak, mondja Snétberger. A világ zenei változásai a gyerekeket és az oktatókat is inspirálják. Sokan felvételiznek onnan konzervatóriumokba, zenei felsőoktatási intézményekbe. Vannak, akik külföldön próbálkoznak, mások itthon maradnak inkább. A táborba meghallgatás által lehet bekerülni, amik régebben zeneiskolákban zajlottak, most már a nemrég megnyílt Bacsó Béla utcai központban vannak a castingok. A atalok egész évben beküldhetik az egy-, másfél perces felvételeiket, ezek alapján hívják be őket a felvételire. 10-20 éves kor között várják a jelentkezéseket, de tesznek kivételt is ritkán. Klasszikus zene és jazz-improvizáció oktatása is zajlik, és stúdiófelvételeket is készítenek a nyolcadik kerületi telephelyen. Snétberger terve az is, hogy létrejöjjön egy Snétberger-zenekar. A atalokkal felléptek már a BJC-ben is, és külföldön is koncerteznek különböző formációkban. Voltak Strasbourgban és Berlinben is, idézi fel az emlékeket az egyik növendék, Fehér Melissza. Barátságok, szerelmek köttetnek itt A 17 éves Balogh Máté öt éve jelentkezett, mert komolyan akart zenével foglalkozni. Fő motivációja az improvizáció volt, klaszszikus alapképzettséggel érkezett, a siklósi zeneiskolában tanultakkal felvértezve. „Amit nagyon szeretek Felsőörsben, hogy mindenkiben megvan a zene szeretete, meg ahogyan az emberek ott egymáshoz állnak. Nekem a személyiségem is ugyanúgy fejlődött ott, mint a zeneiségem. Ha nem mentem volna el oda, teljesen más ember lennék most. Ott barátságok, de még szerelmek is köttetnek.” Melissza Mátéhoz hasonlóan szintén szaxofonos, a Bartók konziba járnak mindketten. Mátétól hallott a Snétberger Központról, ő már a Bacsó Stúdióban felvételizett. Korábban fuvolázott, és mindenképp zenével foglalkozna a jövőben is. Máté szerint a gyakorlás időtartamánál többet számít a minősége; fontos, hogy végig nagyon koncentráltan gyakoroljanak, így elég lehet napi fél-egy óra is. Nevetve mondja, hogy első körben a matek pótvizsgát szeretné behúzni, később pedig zenekarokban játszani, tanítani. Szaxofonos, zenész akar lenni. Amerikában van a jazz szaga Amerika mindannyiuk nagy álma. „Ott van a jazznek a szaga. Ott született a jazz.” Azokkal szeretnének játszani, ahol a jazz megszületett, és érdekli őket a jazz története is. Melissza szerint ott minden benne van a zenében: amikor a rabszolgákat elvitték dolgozni, megfosztották a családjuktól, elvették a nevüket, a vallásukat – mindez a fájdalom és az öröm is benne van a jazzben és a bluesban. „Ezt akarjuk mi átérezni.” „Az is mekkora dolog, hogy ebéd után leülsz az asztalhoz egy Plutóval vagy egy Tzumóval (Horváth Pluto József és Oláh Tzumo Árpád, jazzbőgős és -zongorista).” Balogh János klasszikus klarinéttal jelentkezett 4 éve, bár nem érezte magát soha tehetségesnek. „A központ volt az a hely, ahol rengeteget fejlődtem és először találkoztam a jazzel. Nagyon jó közeg, egy menedékhely, ahol csak a zene van.” Neki a központ abban is segített, hogy megnyíljon, leküzdje a félelmeit az emberek iránt. Szerintük egyébként kicsit mindenki bolond, aki a táborba jár, és ez az egyik legjobb az egészben. János most trombitával foglalkozik, egyébként bekerült a pécsi orvosi egyetemre, ami szintén karrier- utat kínál neki. „Meg hát csak beszáll az öccse mellé egy zenekarba, nem?” – mondja Máté a bátyjára, Jánosra nézve. Hogy mennyi gyakorlás kell még ahhoz, hogy zenekart alapítsanak, már igazán ügyes zenészként? „Egy élet.” Rebró Fanni A SNÉTBERGER-FÉLE ZENEISKOLÁBAN JÁRTUNK A zenei felsőoktatás előszobája lett az utóbbi tíz évben a Snétberger Zenei Tehetség Központ. Sok amatőr növendék került be a rendszerbe, s jutott el a pro˶ zenei világba. Snétberger Ferenccel és három növendékkel beszélgetünk. „A személyiségem ugyanúgy fejlődött, mint a zeneiségem” Fotó: Huszár Boglárka Fotó: Huszár Boglárka 6 | 2023. JÚLIUS 12. HELYI ÉRTÉK

a kerületben található, legalább kétszobás, komfortos, nem földszinti, beköltözhető. VÁRJUK AZOK JELENTKEZÉSÉT, AKIKNEK ELADÓ INGATLANA: A JÓZSEFVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ELADÓ LAKÁSOKAT KERES! Vegye fel velünk a kapcsolatot! www.jozsefvaros.hu Családon belüli erőszakot elszenvedett nőknek indul ingyenes csoport Józsefvárosban OLYAN, A NYOLCADIK KERÜLETBEN ÉLŐ NŐK JELENTKEZÉSÉT VÁRJUK, AKIK MÁR KILÉPTEK A BÁNTALMAZÓ KAPCSOLATBÓL. A cél, hogy az érintettek megszabaduljanak az önhibáztatástól, hogy felépítsék az önbecsülésüket, és a figyelmeztető jelek megismerésével a jövőben elkerülhessék a bántalmazó kapcsolatokat. ALKALMAK: 2023. SZEPTEMBER 17-I HÉTTŐL MINDEN KEDDEN 17.30 ÉS 20.30 KÖZÖTT JELENTKEZÉSI LAP: jozsefvaros.hu/go/erocsoport Az „Erő a változáshoz” csoportot a NANE Egyesület segítő munkatársai vezetik. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2023. AUGUSZTUS 14. RÉSZLETEK: www.jozsefvaros.hu/go/postapartner EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREKET KERES A JÓZSEFVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POSTAHELYEK MŰKÖDTETÉSÉHEZ Jelentkezne néhány fixpontos postai szolgáltatás ellátására? saját vagy bérelt üzlethelyiség néhány nem specifikus eszköz (pl. nyomtató, vonalkódolvasó, internet) legalább három évre szóló szerződéskötés Ami szükséges: A Magyar Posta által nyújtott jutalék mellett az Önkormányzat kiegészítő támogatást biztosít. Véleményezze a józsefvárosi pénzbeli ellátások átalakításának koncepcióját! Új szociális rendelet jozsefvaros.hu/go/ujszocialis Ossza meg velünk véleményét a reszvetel@jozsefvaros.hu címen augusztus 10-ig! | A VIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA | 7 HIRDETÉS

Amíg a Kesztyűgyár tükörtermében a gyerekek és szülők gyülekeznek (gyerektánccal kezdődik a táncház) és az i ú zenészek a hangosítást állítgatják, a tanárt, Balogh Zsolt táncművészt kérdezgetjük a táncról, Nagyecsedről, hagyományról. Legényes és roma ikonok Balogh Zsolt másutt is tanít, a Kalyi Jag művészeti szakiskolában óraadó. „A mi táncaink a legényes család alá tartoznak” mondja, jellegzetesek a csapáskombinációk, ahogy a magyar tánchoz hasonlóan a combon „tapsolnak”. Hogy inkább a magyar hatott-e a cigányra, vagy fordítva, biztosan nem lehet tudni, hiszen a vándorlás során tánckultúrát is hozott magával a cigányság, magyarázza. Nagyecsed a cigány tánc bölcsőjeként lett ismert, „mert olyan emberek születtek ott, akiknek a zeneisége és táncérzéke nagyon kifejlődött, és ezt ápolták otthon”, mondja Zsolt. Abban, hogy ismertté vált ez a tánckultúra, az 1983-as Ki mit tud? győztesének, a atalon elhunyt Balogh Bélának volt kiemelkedő szerepe. „Onnan volt nagy virágzása a cigány folklórzenekaroknak és táncvilágnak, a Budai Parkszínpadon, az Almássy téren, vagy itt, a Gutenberg Színházban.” Még egy nevet említ, id. Kovács Antal Gojmát, az Ando Drom és Romano Drom táncosát – „egy roma ikon volt, ő sem él már” –, akit szintén nem lehetett másokhoz hasonlítani, olyan temperamentummal, olyan gurákat használva táncolt. „A mi táncunk is azért lett olyan különleges, mert rengeteg kis gurát használunk az átlag táncosokhoz képest, nom, elegáns, de mégis feszes és fér as mozdulatokkal táncoljuk a nagyecsedi cigánytáncot. Olyannyira, hogy most már a táncművészetin ebből is vizsgáznak.” A cigány táncházmozgalom a magyar után két évtizeddel, a 90-es években indult el, és még eredeti adatközlők (falusi táncosok) adták át a tudásukat, Balogh Béla is adatközlő volt, nem tanár (bár kivételes művész). „Nagyon sok tanítványa volt abban az időben, mert nekünk ez egy szerelem volt.” Háromévesen táncolt Zsolt is Nagyecseden született. „Hároméves koromtól táncolok, a családi körben tanultam meg. Később zenélni is kezdtem, kannán játszottam, és tizenkét évesen már egy zenekarba is belecsöppentem.” A tánc az élet része volt a cigány közösségben, ha volt alkalom, születésnap, lagzi, a jó hangulatban előkerültek a hangszerek és spontán elkezdődött a tánc. Neki a nagyapja volt nagy táncos, és nem csak a lagziban ropta. „Valamikor a fekete vonaton ingáztak a romák Szabolcs és Budapest között. A hatórás utat nagyapám mellett egyszer-egyszer én is végigtáncoltam. Kisgyerek voltam, de már megvolt az alapmozgásom, ami azért valamilyen szinten szükséges.” A kesztyűgyári táncház első részében a gyerekeket tanítja Zsolt (igazából mindenki velük táncolt), és némelyik csöppség olyan természetességgel járta, mintha mindig ezt tanulta volna. Zsolt szuggesztív egyéniség és jó pedagógus. „Átveszik a táncmozdulatokat, mert nem csak leszórom a gurákat. Hagyom, hogy egy kicsit beléjük ivódjon, és a második, harmadik alkalommal már önállóan is táncolnak, visszatáncolják az aznapi és előző anyagokat, vagy ami megmaradt belőle, így tudjuk ráépíteni a többit.” A táncház második felében valóban önállóan táncoltak, de már minden korosztály, sőt a terem szélén pihenő vendégek közül is beugrott valaki, aki régen sokat táncolt, és mindenféle gurákat mutatott (fájlalta is a vádliját utána). Ő épp egy nem roma hölgy mellé ugrott be, ugyanis ide bárki jöhet táncolni. Az is kiderült, hogy nemcsak józsefvárosiak járnak ide, hanem az egész városból jönnek. Zsolt már tudatosan tanít, de még mindig élő közelségben van az adatközlőkhöz, és rengeteg nom részletét ismeri a hagyományos roma kultúrának. Ahogy ő a családban tanult meg mindent, a gyerekei is tőle, meg feleségétől, Váradi Zitától lesik el a tánc és a muzsikálás, éneklés fortélyait. A táncházban is a ai és barátaik zenélnek, énekelnek, a 16-17 éves srácok elképesztően jól játszanak, de hát nekik is hangszer van a kezükben már óvodás koruk óta. Bányay Géza NAGYECSEDI CIGÁNY TÁNCHÁZ A KESZTYŰGYÁRBAN Végigtáncolták a nagyapával az utat a fekete vonaton Szerdánként este hattól cigány táncház van a Kesztyűgyárban gyerekeknek és felnőtteknek. Balogh Zsolt úgy tanítja a táncokat, ahogy Nagyecseden tanulta, a cigánytánc szellemét adja át. Fotó: Huszár Boglárka Fotó: Huszár Boglárka 8 | 2023. JÚLIUS 12. HELYI ÉRTÉK

Az atombunkerek többségét a hidegháború éveiben föld alá építették. Sokáig titkosak voltak, ezért keveset tudni róluk. Mára azonban kevesebb lett a titok, az egyik bunkert pár éve meg is lehet vásárolni: az inotai erőmű melletti 1400 négyzetméterest 125 millióért kínálták. Rákosi Mátyás rendelte a híres fővárosi bunkert. A Kossuth tér és a Deák tér között, 16 emelet mélyen, 39 méterrel a felszín alatt épült F-4 objektum 2200 ember befogadására volt alkalmas. Vidékről szállított munkások kezdtek neki 1949-ben – azt hitték, metrót építenek. 1953-ban készült el, főbejárata a Steindl Imre utca 12-ben, az MDP székháza alatt volt. A metróba vezető kijáratot csak 1973-ban fejezték be. A Sziklakórház Atombunker eredetileg a budavári labirintus része volt, a II. világháborúban kórházként működött. Az 50-es években titkosították a helyet, és az évtized végén alakították át úgy, hogy vegyi vagy atomtámadás esetén menedékként szolgálhasson. Ma múzeumként látogatható. Kerületünkben is van egy atombunker, mert Rákosi Mátyás akart egyet a Magyar Rádió épületébe is, hogy az esetleges nukleáris katasztrófa után is lehessen adást, khm, sugározni. 1952-ben mindössze hat hét alatt meg is építették. Különleges, mert nem a föld alatt van. A háromszintes épületet úgy próbálták „eldugni”, hogy kívülről neoklasszicista stílusban a Puskin-épületnek is nevezett Esterházy-palota mellé, az egykori Nemzeti Lovarda helyére tették. Senki nem gondolta kívülről látva, hogy titkos objektumot rejt az ablaktalan kubus. Az otromba betonkocka mégis elütött volna a többi épülettől, ezért álcázták. A bejárata nem a Pollack Mihály térről nyílt, hanem az udvarról, három zsilipajtón keresztül lehetett bejutni a több kisebb helyiségbe, melyekből négyet stúdiónak alakítottak ki, önálló villany- és vízellátással, légkeverő és légtisztító berendezéssel. A két méter vastag betonfalak mögül nem lehet megmondani, hogy kint nyár van-e vagy tél. Volt egy titkos, csak kifelé nyíló kijárata is, a Pollack Mihály tér egyik csatornafedelénél végződött. Soha nem sugároztak innen adást, de úgy mondják, a Kádár-rendszerben évente kétszer, március 15-én és október 23-án mindig bement két elvtárs, hogy megvizsgálja, bevethetők-e a stúdióberendezések, ha a szükség úgy hozná, hogy innen kelljen műsort szolgáltatni. A 60-as években felhúzták a Magyar Rádió irodaépületét, amit – a terveknek megfelelően – a felrobbanthatatlannak hitt bunkerre építettek rá. Aki ma a zöld épülettel szemben áll, annak bal oldalán láthatja a bunkert. Fehér csiszolt kőlapos borítást kapott, a homlokzaton a Magyar Rádió felirat mellett Somogyi József Szárnyas Niké nevű plasztikája látható. A 2010-es években felmerült, hogy a funkció nélküli atombunkert arra is használták, hogy a Magyar Rádió munkatársait onnan hallgassa le az állambiztonság, de erre végül semmilyen bizonyítékot nem találtak. A lehallgatásokra valószínűleg nem került sor, és nem is lett volna praktikus a szűk, kényelmetlen és elavult telefonközpontot erre használni, amikor volt erre jobb módszer is. A bunker modern kori funkcióiról azt tudni, hogy irattárként használták. A szűk helyiségeket, néhány szervezett túra keretében, 2011-ben a nagyközönségnek is megmutatták. Ahogy az épületekből kiköltözött a Magyar Rádió, úgy maradtak gazdátlanul ezek az épületek is, sorsuk most kérdéses, a Pázmány Campus megépítésével örökre eltűnhetnek. Nemrég lakossági fórumot tartottak a kerületben, mely a környéket érintő elképzelések hátrányos következményeit mutatta be, a Civilek a Palotanegyedért pedig petíciót is indított a campus terveinek racionalizálásáért, hogy kevesebb bontás történjen és több zöldfelület szülessen. Mondani sem kell, hogy a két méter vastag falú bunker elbontása mennyi törmelékkel és szállítással járna. Pálinkás János A JÓZSEFVÁROSI ATOMBUNKER Két méter vastag betonfalak a Palotanegyed szívében A leghíresebb hazai atombunkert a mémmé vált Szalacsi-videóból ismerhetjük: a „jó munkásember” Fogarasi Árpád építette a kocsordi kertjében. De annak idején – atomtámadás esetére – ennél komolyabb létesítmények is készültek. Tudta, hogy a Pollack Mihály téren is van egy? A Magyar Rádió központi irodaépülete (1969) Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán Épül a Magyar Rádió székháza (1967) Forrás: Fortepan / Rádió és Televízió Újság | A VIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA | 9 RETRÓ

Közel 1500 helyi lakos több mint 6600 szavazatot adott le. Az összes nyertes projekt itt böngészhető át, ezt a kódot kell okostelefonnal beolvasni. Körzetenkénti eredmények: Palotanegyed, Csarnoknegyed és Corvinnegyed Az I-es körzetben összesen 39,5 millió forint összegben a következő ötletek valósulnak meg: • Ivókutak létesítése Józsefvárosban. • A Szent Kozma Józsefvárosi Egészségügyi Központ akadálymentesítése. • A Pál utca zöldítése. Népszínháznegyed, Magdolnanegyed, Kerepesdűlő A II-es körzetben az alábbi megszavazott ötletek megvalósítására van lehetőség összesen 37,3 millió forint értékben: • A Karácsony Sándor utca zöldítése. • A Baross utcai villamossín-pár köztér rekonstrukciójának tervezése és a zöldsáv rendezése. • A Magdolna utca zöldítése a Dankó utca és Dobozi utca közötti szakaszon. • Népszínház utcai ülőfelületek és Setét Jenő-emlékpad. • A Szerdahelyi utca köztéri rekonstrukciója. Losoncinegyed, Orczynegyed, Ganznegyed és Tisztviselőtelep • Az Orczy tér élhetőbbé tétele. • Közösségi kert a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sport- iskola mögötti zöldterületen. A két ötlet összesen 40 millió forintból valósulhat meg ebben a körzetben. Helyhez nem köthető, teljes kerületet érintő projektek A bármelyik körzet egyikére beadható ötletek közül, erre 33,2 millió forint van, az alábbiak nyertek: • Közvécékampány. • Kóbor állatok ivartalanítása és józsefvárosi kóborállat-segítő szervezet létrehozása. • Utcai piszoár. A cél egy teszt- üzemmódban működő utcai piszoár elhelyezése valahol a kerületben. • Madárbarát Józsefváros. Madár- és denevérodúk kihelyezése Józsefvárosban, és cserjeültetés. • Esélyalap az akadálymentesítésért. A cél szolgáltatást nyújtók ösztönzése akadálymentesítés megvalósítására, erre egy hétmilliós alap szolgálna. Józsefváros Újság 150 MILLIÓRÓL DÖNTÖTT A KERÜLET Ezek a projektek nyertek a részvételi költségvetésen Lezárult a 2023-as józsefvárosi részvételi költségvetés szavazása, amin idén kétszer annyian vettek részt, mint az előző évben. Fotó: Karancsi-Albert Rudolf Fotó: Mile Máté A rendszer még tesztüzemben működik, nem kapnak büntetést a rossz helyre állók. A Palotanegyed 1180 parkolóhelyéből júliustól 332-t este 6 és reggel 7 óra között csak a környéken lakók használhatnak – az önkormányzat ezzel kívánja biztosítani a negyedben lakók kényelmét és kiváltságát a közterületi parkolók használatára. A 332 lakossági parkolóhelyet elosztják a Palotanegyed utcái között, kivételt képeznek a Baross, Trefort, Márkus Emília, Múzeum, Ötpacsirta, Reviczky, Scheiber Sándor és Kis Salétrom utcák, melyekben nem jön létre kizárólagos lakossági parkoló zóna. Emellett létrehoznak 5 kizárólag rakodási tevékenységre szolgáló területet, illetve a Molnár Ferenc Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános iskola előtt a Somogyi Béla utcában pedig úgynevezett +Puszi és Pá (Kiss & Ride) parkolóhelyeket, amit azok a szülők vehetnek igénybe pár percre, akik gépjárművel hozzák iskolába a gyermekeiket. A többi negyed is sorra kerül majd, hogy pontosan mikor, nem tudni, de a változások előtt 1-1,5 hónappal megkezdik a szükséges tájékoztatást. Józsefváros Újság EGYELŐRE TESZTÜZEM VAN Kizárólagos lakossági parkolóhelyeket jelöltek ki a Palotanegyedben Kikerültek a kizárólagos lakossági parkolóhelyeket jelző táblák a Palotanegyed utcáira, július 3-tól elindult az új parkolási rend – egyelőre csak a táblák jelzik ezeket a helyeket, felfestés nincs. Emellett rakodóhelyeket és az iskola előtt pár perces megállásra használható helyeket is kijelöltek. Fotó: Mile Máté 10 | 2023. JÚLIUS 12. KÖZÉLET

KÉPKOCKÁK A 101 ÉVES CORVIN MOZI ÉLETÉBŐL Nagy forróság, nagy ˚lmek A Józsefváros Újság olvasói minden lapszámban találkozhatnak a Corvin mozi és a környezetében élők történeteivel, ˶lmes és mozis legendákkal, anekdotákkal. Sőt, feladványokkal is készülünk, amelynek helyes megfejtői közt a Corvin moziba szóló páros tiszteletjegyet sorsolunk ki. A megfejtéseket augusztus 17-ig küldjék be a kvizjatek@jozsefvarosujsag.hu címre! Legutóbbi játékunk nyertese: Zmeskál Zoltán. Vele felvesszük a kapcsolatot a páros jegy átvételének mikéntjéről. A meleg évszak 1975-ig Hollywoodban uborkaszezonnak számított. A stúdiók egészen A cápa premierjéig a nyári hónapokat a kisebb lmeknek tartották fenn, amelyektől szolid bevételt vártak – aztán jött Spielberg nagy fehérje, és megváltozott minden. Mivel a kalandhorror minden idők legnagyobb kasszarobbantását hajtotta végre, onnantól a Nyugat a nyaraláshoz időzítette blockbusterei javát. Hazánkban a rendszerváltásig nem igazán változott a tendencia (A cápát ugyan júniusban, de tíz évvel a kinti premier után, 1985-ben kezdték vetíteni a magyar mozik), az itthoni közönség már annak is örült, ha viszonylag hamar (1-2 éven belül) megérkeztek hozzánk a hollywoodi giga lmek. A Corvinban és a többi lmszínházban is dőltek a népek az amerikai szuperprodukciókra. Ha ragyogó idő volt kint, ha esett, ha fújt. 1989 után a kapitalizmus a magyar moziban is felébredt 40 esztendős hibernációjából, de a szokás (és a marketingesek beidegződése) nagy úr: a nyár jó ideig megmaradt uborkaszezonnak. Hollywood nagyágyúi ugyan gyorsabban eljutottak országhatáraink közé, eldörrenésükre azonban általában – a kinti stúdió és a hazai forgalmazó döntése miatt – várni kellett őszig. Csak néhány találomra kiválasztott, emlékezetes cím, a kilencvenes évek jó néhány szupermozija, például a Jurassic Park, A függetlenség napja és a Star Wars I. rész – Baljós árnyak is nyári premier volt odakint. Mifelénk szeptemberben-októberben kezdték vetíteni. A netes kalózkópiák elterjedésével egyre inkább az lett a gyártók koncepciója, hogy a nagy érdeklődésre számot tartó alkotásokat a legtöbb országban a világpremierhez nagyon közel mutassák be (sőt, mivel Magyarországon néhány évtizede csütörtökönként frissül a moziműsor, Amerikában pedig pénteken, sokszor meg is előzzük a tengerentúlt). Persze ma sem nyáron járnak a legtöbben moziba, így a kisebb bemutatók megvárják a rosszabb időt, de a nagy költségvetésű lmeknek legalább annyira fontosak lettek a napsütéses hónapok, mint a karácsony. Így idén nyáron is több sikervárományos szupermozi versenyez a nézők kegyei- ért. 2023 nyarának júliusára 3 giga lm is jutott: a Mission: Impossible – Leszámolás – Első Rész, az Oppenheimer és a Barbie. Egy fagyi és egy csobbanás közt van hát miből választani audiovizuális hűsölni valót magunknak. Kovács Gellért FELADVÁNYUNK A CORVIN MOZIBA SZÓLÓ PÁROS BELÉPŐJEGYEKÉRT: AZ E HETI KÉRDÉS: a Mission: Impossible – Leszámolás – Első Rész hányadik fejezete Tom Cruise moziszériájának? A) ÖTÖDIK B) HARMADIK C) HETEDIK kép: Freepik | A VIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA | 11 VIII. CORVIN KÖZ 1. TELEFONSZÁM: 06-1-224-5650 | WWW.CORVINMOZI.HU HELYÁR 2300 FT | 3D 2500 FT | KEDVEZMÉNYES JEGY: DIÁK, 60 ÉV FELETT 1800 FT | 3D 2150 FT KEDVEZMÉNYES NAP - SZERDA: 1800 FT | 3D 2150 FT | AJÁNDÉKJEGY 2400 FT MISSION: IMPOSSIBLE - LESZÁMOLÁS - ELSŐ RÉSZ |SZ, am.| 13-16-ig és 19-én 14.15, 17.30, 20.45. 15-16-ig 12.45 MISSION: IMPOSSIBLE - LESZÁMOLÁS - ELSŐ RÉSZ |F, am.| 13-16-ig és 19-én 18.15 AStERoid City |F, am.| 13-15-ig és 19-én 18.00 BARátnŐt fELvESZüNk |SZ, am.| 13-16-ig és 19-én 16.30 CARAvAggio áRnyÉkA |SZ, ol.-fr.| 13-16-ig és 19-én 19.30. 15-16-ig 12.30 ELEMI |SZ, am.| 13-16-ig és 19-én 14.15 indiAnA JonES ÉS A SoRS táRCSáJA |SZ, am.| 13-16-ig és 19-én 15.45, 18.30, 21.15. 15-16-ig 13.00 indiAnA JonES ÉS A SoRS táRCSáJA |F, am.| 13-16-ig és 19-én 20.00 inSidiouS: A vöRöS AJtó |SZ, am.| 13-16-ig és 19-én 17.15, 21.45 PókEmBER - A PókvERZuMON Át |F, am.| 13-14-ig és 19-én 21.15 PókEmBER - A PókvERZuMON Át |SZ, am.| 13-16-ig és 19-én 14.45 RuBy giLLmAn, tinikRákEn |SZ, am.| 13-16-ig és 19-én 16.15. 15-16-ig 12.30 SiSu |SZ, Ànn| 13-14-ig és 19-én 14.00. 15-16-ig 21.15 SuZumE |F, jap.| 13-14-ig és 19-én 14.00 ötvöS CSöPi SoRoZAt CSAk SEmmi PÁNNIk |Mb, magyar| 16-án 18.00 16 12 18 16 X 12 6 Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott Kizárólag felnőttek számára ajánlott Korhatár nélkül megtekinthető Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott Hat éven aluliak számára nem ajánlott 12 12 12 6 16 12 12 12 18 16 16 12 18 HELYI ÉRTÉK

„Jó itt a hangulat, a kiszolgálás közvetlen, nagyon adom ezt a feelinget” – mondja egy atalember melósruhában, aki egy közeli építkezésről érkezett elkölteni ebédjét. Sima retrót kér közepes méretű hússal, amit majd az elmaradhatatlan energiaitallal öblít le. „Minden héten jövök ide, mert nagyon jó kajákat csinál a Joci, amikor először beleharaptam egy itteni hamburgerbe, egyből az újpalotai lakótelepen éreztem magam 1987-ben, és ez jó” – mondja egy középkorú, burgerre váró fér . A 30 éves Moszkva téritől a cheddarosangus marhásig A kisbüfében elkészített szocialista eledelről nem biztos, hogy mindenkinek jó emléke van, de Joci burgerei azért másmilyenek: még a legegyszerűbb szendvics is kiváló alapanyagokból van elkészítve, arról nem is beszélve, hogy egy ideje már nem csak retró ízekkel dolgozik: „Az alapváz megmaradt, kalácstésztás zsemle, sima kígyóubi, fejessaláta-levél, paradicsom, lilahagyma, de mivel egyre nagyobb teret nyert mára a street food, a közízlés eltolódott a nyugatias ízvilág felé, az emberek az amerikai típust keresik. De én nem akartam csak az amerikai típusúra ráállni, mert akkor a 10-ből én lennék a 11-ik ilyen burgeres, elveszne az egyediség.” „Van olyan szendvics, ami olyan, mint 30 éve a Moszkva téren, de modernebb is van, cheddaros hambi, angus marha, 50 féle szósz” – mondja Joci. Szóval, a változó igényekhez alkalmazkodni kell, de van, ami már túlzás Joci szerint a hazai burgerfronton: „Amikor már szarvasgombás, pesztós, karamellizált hagymás burgerről van szó, akkor azért azt mondom, gyerekek, mégiscsak egy egyszerű hamburgerről beszélünk! A lényeg az, hogy fújjon, tocsogjon, gyors legyen, az íze pedig olyan, amit mindenki szeret, fűszeres és nom!” 200 fős haverság Joci szinte véletlenül sodródott bele a hamburger-bizniszbe. „Zöldségesként dolgoztam a Rákóczi téri csarnokban, de a metróépítés teljesen betett a piacnak. Meg tudtam vásárolni ennek a kis üzlethelyiségnek a bérleti jogát. Nem terveztem sokáig ezt csinálni, de egyszer csak berobbant a hely, és azóta sem enged el” – mondja. Próbálkozott a terjeszkedéssel, egyszer Óbudán is nyitott egy helyet, de valahogy mégsem indult be az üzlet, visszatért a nyolckerbe: „voltak rossz döntéseim, minden pénzemet elveszítettem, visszajöttem hát ide, mindig is ez a pici, nyolcadik kerületi üzlet húzott ki a bajból”. Közben vendég érkezik, i ú épületasztalos kisapa, aki brutál-dupla burger burkolása céljából érkezett: „Na, helló, Béla, hogy van a kisgyerek? – kérdi Joci. „Á, folyton izeg-mozog, tele van plezúrral, nem rossz, csak eleven” – kacsint a válaszadó, majd Jocink rádobja a sütőlapra a tekintélyes húsdarabot. Így megy ez, miközben harapásra ingerlő illatok hatása alatt háborog a másnapos gyomor, addig történetek cserélnek gazdát. Joci majd 200 embert ismer a vendégkörből: „nem biztos, hogy mindenkinek emlékszem a nevére, de az arcára, a sztorijára, és arra, hogy mit eszik, viszont biztosan”. Leánykérés és önkiszolgáló üzemmód Volt itt már leánykérés, de olyan is, hogy a láthatóan megfáradt Joci helyett a vendég készítette el magának a burgert: „beállt a sarokba, megcsinálta magának, megette, továbbment, ennyi”. Az éhes ember ideges, de mivel hősünknek a vevők 80 százalékával haveri viszonya van, mindenki türelmes még akkor is, amikor csúcsidőben a várakozási idő akár 20 perc is lehet. Néha vannak persze itt is „tüskebökik”: „van, aki hotdogot szeretne, de virsli nélkül, volt olyan, aki azt mondta, hogy a kecsapot késsel kenjem el, mert ha nem, akkor nem issza be a hús. Olyan is volt, aki annyi feltétet kért bele, hogy nem tudtam már hová tenni a reszelt sajtot, csak alulra, erre azt mondja, hogy úgy nem kell, mert nem úgy érnek össze az ízek, csak akkor, ha felül van. Ezenkívül van, aki szénhidrátcsökkentett hambit kér, az pedig úgy néz ki, hogy kiveszem a zsemle közepét” – nevet Joci. Tegye félre hát ön is a mérleget egy napra, merüljön el Joci hamburger-univerzumában, biztos, hogy nem kell hozzá kenyeret ennie, mert így is jóllakik! Bujdosó János RETRÓ ÉS KEVÉSBÉ RETRÓ BURGEREK A KIS SALÉTROM UTCÁBAN „Ez a pici, nyolcadik kerületi üzlet húzott ki mindig a bajból!” A Retro Büfé és Hamburger 10 éve üzemel a Palotanegyed szélén. Az egység frontembere Offela József (Joci), aki naponta akár 100 burgert is elkészít a betérő vendégeknek, akik igen nagy százaléka törzs-. A pici helyiség igazi józsefvárosi jelenség: miközben jóféle burgerek közül választhatunk, a Retro spontán találka- és sztorimegosztóhely is színes vendégkörrel, melynek nagy részével Joci jó haveri viszonyt ápol. Fotó: Huszár Boglárka 12 | 2023. JÚLIUS 12. HELYI ÉRTÉK

A JÓZSEFVÁROSI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL A hónap tárgya: Családi kisvállalkozásból modern könyvpalota ÖN A SZÁZADOS NEGYEDBEN ÉL? ÖN SZERINT MIRE LENNE SZÜKSÉG A NEGYED FEJLESZTÉSÉHEZ? HA ÖN A SZÁZADOS NEGYEDBEN LAKIK, KÉRJÜK, TÖLTSE KI AZ ALÁBBI KÉRDŐÍVET 2023. JÚLIUS 15 ÉS SZEPTEMBER 15 KÖZÖTT! További információ: Józsefvárosi Önkormányzat Városépítészeti Iroda velemeny.szazados@jozsefvaros.hu Józsefvárosi Önkormányzat Közösségi Részvételi Iroda reszvetel@jozsefvaros.hu +36 1/459-2139 URBAN CAMP T." A Lehetőségek tere nyári művészeti tábora 2023. 07.12.-07.15. PRÁTER 63 „Minden városon által űzi, vijja e rossz vadat, míg a pokolba szálland, honnét az ős irigység fényre hívta. Miért is úgy hiszem, javadra váland, ha most követsz és az én vezetésem utat neked az örök helyre tárand, (...) Elindult és én követtem nyomát.” Isteni színjáték (Pokol) Dante Alighieri A Révai testvérek (Sámuel és Leó) 1869-ben Pesten kis könyvkereskedést és antikváriumot nyitottak. Sámuel a, Mór 1885-ben lépett be a cégbe a kiadói osztály irányítójaként, majd öccse, Ödön átvette a kereskedelmi ügyek intézését. Fő céljuk az irodalom széles körű elterjesztése volt, melyet folytatásos regényeket közlő folyóiratok alapításával is biztosítottak. A századfordulón adták ki a Monarchiát bemutató sorozatukat, majd 1911-től a Révai Nagy Lexikonát. Évekig jelentették meg több tízezres példányszámban kizárólagos kiadóként Jókai és Mikszáth műveit, de számos más életműkiadást is gondoztak (Eötvös Károly, Rákosi Viktor, Ambrus Zoltán). Művészeti remekeknek is beillő könyveik olykor díszes bőrkötésben, szecessziós mintákkal készültek. Sikerük másik kulcsa a sajátos üzletpolitika volt, az elő- és részlet zetéses, postai terjesztés mellett, házaló utazóügynökeik az egész országot bejárták. A vállalkozás nagy ütemben bővült, így a tulajdonosok egy nagyszabású könyvesház felépítése mellett döntöttek. Az Üllői út 18. szám alatt, 1898-ban készült el a bérházként is funkcionáló, korszerű épület, melynek központja volt a szinte könyvtárnak is beillő, üvegtetővel fedett hatalmas átrium. A „minden egy helyen” elvét valló könyvesház beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az üzletkör óriásira nőtt, az 1910-es években a rendszeres vevők száma meghaladta a 30 000-et. A szárnyalás az első világháború után megtorpant, az épületből menniük kellett. 1935-ben a Lichtmann Cipőgyár, majd a 2000es években kreatív-hobbibolt költözött ide. Ma a nagy része üresen áll. Ebben a hónapban a Józsefvárosi Múzeum gyűjteményéből a dualizmus kori könyvkiadás és -terjesztés egyik legnagyobb vállalata, a fénykorában az Üllői úton működő Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. által megjelentetett regény a hónap tárgya. Révész Antónia művészettörténész-muzeológus Józsefvárosi Múzeum | A VIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA | 13 HELYI ÉRTÉK

RkJQdWJsaXNoZXIy MTEyMzcyNw==