2023. szeptember 20. A VIII. kerületi önkormányzat ingyenes lapja XXXI. évfolyam 15. szám • MEGÚJULÓ ROMOS ERKÉLYEK A KOSZORÚ UTCÁBAN Eltűntek a 30 éves tartógerendák • MAGYAR NEMZETI MÚZEUM Új terek, új tervek • ICA NÉNI, A TELEKI PIAC ŐSTERMELŐJE „Sok vevőm van, szeressük egymást” „Soha ne ítélj elsőre” ÉLETET MENTETT VISZLAY LÁSZLÓ, A HŐS KERÜLETŐR Fotó: Mile Máté Következő lapszámunk október 11-én jelenik meg.
Átadták a forgalomnak a felújított Tömő utcát A Práter utcán ezzel párhuzamosan indulnak meg a munkálatok. Az autók már szeptember 16. óta járnak a Tömő utcán, a járdák hamarosan teljesen elkészülnek, mondta el Hermann György, a Corvin- negyed momentumos képviselője. A Práter felújítása során a Futó és a Leonardo da Vinci utca közötti szakaszt lezárják az autó- és bicikliforgalom elől, viszont a kereszteződések átjárhatók maradnak. A beruházás teljes költsége bruttó 450 millió forint. Havonta nagytakarítás lesz a Corvin sétányon Szeptemberrel kezdődően havonta faltól falig letisztítják a Corvin sétányt a JGK munkatársai, az akár napi tízezer embert áteresztő sétányon ugyanis gyorsan termelődik a szemét. A nagytakarításokon a zöldfelületeket is megtisztítja az esetenként tíz JGK-s munkatárs. Praktikusabb szemeteseket is kihelyezett a cég. Iványi Gáborék segélykiáltása A hívek és mindenki összefogását, segítségét kéri Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) lelkésze. Szeptember elején ugyanis 384 millió forintot vont le a NAV az államtól normatív támogatásként érkező pénzből, így a MET nem tud az ezer munkatársának zetést adni. 3000 mélyszegénységből érkező gyereket kell naponta oktatnia és etetnie a szervezeteknek. A szegénykórház ápoltjai, a hajléktalan emberek és idősotthonok lakóinak százai, nincstelenek ezrei szintén Iványiék gondoskodásában bíznak. Aki segítene, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 11708001-20520380 számú számlaszámára utalhat. Újrafestette a JGK a gyengénlátókat segítő jeleket a Szemészeti Klinika felé Újra látható a Corvinnegyed metrómegállótól a Mária utcai Szemklinika felé vezető, a gyengénlátók tájékozódását és közlekedését segítő sárga körökből álló sáv. A munkálatok kivitelezésére a József- városi Gazdálkodási Központ Zrt. (JGK) Parkolási Igazgatóságát kérte meg az önkormányzat, miután cikkünkben jeleztük, hogy a civilek által 2019-ben felfestett körök lekoptak. Emberi jogi díjat kapott videósunk, Takács Mari Videósunk, Takács Mari a FLAX Foundation Emma Goldman Snowball Award elismerését kapta meg 25 éves emberi jogi, feminista tevékenységéért. Szeptember 8-án vette át a bécsi Institut für die Wissenschaften vom Menschen épületében. Gratulálunk! Fotó: Mile Máté Fotó: Takács Mária 2 | 2023. SZEPTEMBER 20. HÍREK Újraindul a nyári szünet után a József- város Újság közéleti klubja, vitaestje a Horánszky utca 13-ban. A részvétel ingyenes. Várunk szeretettel minden érdeklődőt! TÉMÁNK: MIT TEHETNEK AZ EGYHÁZAK A SZEGÉNYEKÉRT? VENDÉGEINK: Bolba Márta evangélikus lelkész, a Mandák-ház vezetője Iványi Miklós metodista lelkész IDŐPONT: 2023. szeptember 22., 18 óra
L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója a kiállítás megnyitóján beszélt arról, hogy elfogyott a kiállítótér, kevés a raktár, megoldásra vár az épület akadálymentesítése – nem egyszerű bejutni a monumentális lépcsősor miatt –, légkondicionáló rendszert is kellene telepíteni. 2021-ben történt egy sor praktikus változtatás, ajándékboltot, kávézót alakítottak ki, de gépészeti és elektromos felújítás nem történt. A megnyitón Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter is jelen volt, és bejelentette, tárcája nyújt támogatást a szoborfülkék hiányzó frízeinek és szobrainak felújítására, valamint együttműködést ajánlott fel ahhoz, hogy XXI. századi nívójú múzeumi infrastruktúrát hozzanak létre itt, ami a szükséges források megígérését jelentheti. Régen kinőtték már Pollack épületét Évtizedek óta küzdenek helyhiánnyal, innen költözött el annak idején az Országos Széchényi Könyvtár törzsgyűjteménye, a természettudományi gyűjtemény pedig önálló múzeummá alakult a Ludovika mellett. 2010-ben már volt egy sikeres nemzetközi tervpályázat az épület fejlesztésére, a tervekből pénz hiányában azonban semmi nem valósult meg. A kiállításon most egy akkori nyertes, a Narmer Építészeti Stúdió új koncepcióterve látható. Előképei a világ nagy múzeumaiban (British Museum, Guggenheim [New York], Louvre) alkalmazott megoldások. A javaslat szerint a Nemzeti Múzeum két nagy területű udvarát befednék, bennük egy-egy rotundát, kupolaszerű tetővel fedett kerek teret hoznának létre. Ez Pollack klasszicista stílusától nem idegen, ő is kerek kupolás központi tereket tervezett a múzeumba. Az új udvari építményekben lépcsőn és li ekben lehetne közlekedni, és körülöttük maradna az udvarból is elegendő terület ahhoz, hogy a látogatók leüljenek, pihenjenek vagy programokon vegyenek részt. A kerek belső épület a kiállításon látható metszetek szerint négyszintes, és kiállítótereknek adhat otthont. A másik lényeges változtatás, hogy föld alatti bejáratot kapna a múzeum. Az új lépcsősor az Arany-szobor mellett vezetne körbe a föld alatti közönségforgalmi térbe, aminek nagy része a mostani főlépcső alatt helyezkedne el. Ez a két változtatás a belső tér jelentős bővülésével járna. A változtatás a rajzok szerint nem érinti a múzeum külső megjelenését, az új lejárat sem zavar bele a megszokott látképbe. A maketten nem emelkedik ki a talajszintből, de ha tető kerülne föléje – az eső, a hó hova hullik majd? –, felvetheti a védett városkép kérdését. A Nemzeti Múzeum műemlék, de módosítása nem csak műemléki kérdéseket vet fel. Épülete a világörökségi zónában van, az itteni módosításokhoz akár az UNESCO örökségvédelmi szervezete, az ICOMOS engedélyére is szükség lehet. Emellett az is kérdés, hogy lesz-e az egész beruházásra pénz, és ha igen, mikor. Bányay Géza ELFOGYOTT A KIÁLLÍTÓTÉR, BEJUTNI IS NEHÉZKES A világ nagy múzeumait követve újulhat meg a Nemzeti Múzeum 2024 ŐSZÉN INDUL A 100 MI IÁRDDAL DRÁGULÓ PÁZMÁNY CAMPUS ÉPÍTÉSE ∂ Szintén a Pollack 250 kiállítás megnyitóján jelentette be Lázár János beruházásügyi miniszter, hogy 2024 őszén megkezdődik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem palotanegyedi fejlesztése. Az egyetemi negyed egyike annak a pár állami beruházásnak, amit Lázár nem kaszált el. Mint mondta, 50 ezer négyzetméternyi területen jönne létre az új campus 250 milliárd forintból. Az ár nőtt: közel 70%-kal több, mint amiről egy éve a Pikó András polgármesterrel történt megbeszélésén szó esett, akkor 150 milliárdot említett, és 2027es befejezést – ez utóbbi is nagy valószínűséggel csúszik. A campus kialakítására olcsóbb és zöldebb tervjavaslatot mutatott be idén júniusban Perényi László építész, a Civilek a Palotanegyedért egyik vezetője, de a minisztérium egyelőre nem válaszolt az építés felvetésére. A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) nemrég megnyílt Pollack 250 kiállításán jelentették be a múzeum átalakítását, amihez Lázár János miniszter pénzt is ígért. Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum | A VIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA | 3 KÖZÉLET
Milyen élmények tereltek az aktivista lét felé? Egy nyolcadik kerületi szegény családból jöttem, a Kálvária utcából, és egészen 18 éves koromig nem találkoztam értelmiségi cigánnyal. Amikor a Romaversitas Alapítvány eljött a gimimbe diákokat toborozni a középsulis programjukba, felmerült egy csomó olyan súlyos téma – mint a cigányok ellen elkövetett gyilkosságok és a gyöngyöspatai szegregációs kárpótlási ügy (a helyi iskolában különvették a roma gyerekeket, és alig tanították őket – a szerk.) –, amik megismerése megváltoztatta az életem. Akkor döntöttem el, ha van a nitásom, hajlandóságom a roma ügyhöz, akkor miért ne csináljam? Addig egy átlagosnak mondható cigány lány voltál? Amíg nem találkoztam a Romaversitasszal, igen, de persze már azelőtt is érdeklődtem a fajsúlyosabb témák iránt. De nem hittem, hogy én is tudok valamit csinálni, nem volt ahhoz tudásom, hogy bármit is tehetek, egyfajta tanult tehetetlenségem volt. Mennyire tartod eredeti közegeddel a kapcsolatot? Lehetsz híd a közéletileg kevésbé tudatos cigányok felé? Sosem volt célom, hogy kiszakadjak a közegemből, inkább azt szerettem volna, hogy aktív tagja legyek a közösségnek. És ha van olyan, cigányokat érintő ügy, amiben meg tudok szólalni, akkor megteszem – tehát mondhatjuk, hogy ez egyfajta híd-szerep is. A KRI közösségszervezője vagy. Hogyan kell közösséget szervezni? Attól függ, mi a cél. Például korábban a Civil Kollégium Alapítvány oktatási munkacsoportjában dolgoztam, ahol az volt a feladatom – például egy több települést is hasonlóan érintő szegregációs ügyben –, hogy „Fontos, hogy tudd, ki vagy, miben érzed jól magad, mit akarsz önmagadtól, a világtól, az emberektől” Idén egy kerületi ˶atal, Ivancsik Fanni, az önkormányzat Közösségi Részvételi Irodájának (KRI) munkatársa, egy ambiciózus roma nő is bekerült a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) igazságbajnokokat méltányló Szabad-díjának jelöltjei közé. Az Edutus Egyetem turizmus és vendéglátás szakán tanuló Fanni beszélt a feminizmusról, felidézett néhány – sajnos – tipikusnak mondható epizódot, ahol származása miatt hátrányt szenvedett, és azt is elmondta, hogyan küzdötte fel „full bukta” matektudását elfogadható szintre. IVANCSIK FANNI, A KRI MUNKATÁRSA Fotó: Huszár Boglárka „Egymásra épülő problémák vannak, ördögi körök” 4 | 2023. SZEPTEMBER 20. INTERJÚ
keressem meg a szülőket, fogjuk össze ezt a sok anyukát, apukát, és találjunk ki valamit, ami segít rajtuk. Felvázoltuk, hogy területenként, iskolánként milyen problémák, milyen megoldási lehetőségek vannak, majd összegeztünk, problématérképet készítettünk. Mik a leggyakoribb problémák? Egymásra épülő problémák vannak, ördögi körök. Ott a szabad iskolaválasztás, mint a szegregáció melegágya, a legkülönbözőbb irányokból érkező diszkrimináció, valamint a tanárhiány, a nagyon megterhelő tananyag és az identitásvesztés is, ami azt jelenti, hogy nincs a közoktatásban cigány nyelv- és történelemoktatás, a hagyományokról sem tanítanak. Kettős identitású emberként csak a magyar identitással találkozunk a közoktatásban és az élet szinte minden területén – hogy a cigány identitást erősítsük, arra kevés a lehetőség, és leginkább csak önszorgalomból lehet megtenni. Mit jelent számodra az identitás? Az identitás nem csak nemzeti lehet, és ugyan nekem van már roma identitásom, de ez sok éves munka eredménye. Mindaddig, amíg nem ismered fel, hogy ezzel tudatosan kell dolgozni, csak az elveszettséget érzed, ahogy én is korábban. Apám borsodi magyarcigány, náluk már nincsenek meg a tradíciók, anyu pedig, a szabolcsi oláhcigány asszony, miután kiszakadt a saját közegéből, szépen lassan elhagyta a nyelvet. Így hát nekem sem tudták átadni, bár táncolni tudok (nevet). Az egészséges identitás elengedhetetlen a sikerhez, fontos, hogy tudd, ki vagy, miben érzed jól magad, mit akarsz önmagadtól, a világtól, az emberektől. Ezzel foglalkozni kell oly módon, hogy folyamatosan nyitott vagy, ismerkedsz, sok helyre jársz, sok kultúrával megismerkedsz, és próbálsz minél több információt befogadni. Mit értesz elveszettség alatt? Nem voltak kapcsolódási pontjaim a roma kultúrához, nem tudtam, honnan származunk, a suliban csak azt hallottam, hogy ez a gyerek cigány, az meg nem, de nem tudtam, ez egyáltalán miért fontos. De miután megismertem a társadalmi-politikai jelenlétünket, a kultúránkat, történelmünket, onnantól kezdtem tudatos lenni én is az identitásomban. „Amikor anyukám bejött egy fogadóórára, és ellentétben velem, róla már messziről látták, hogy cigány, onnantól kezdve elkezdtek szekálni, aminek az lett a vége, hogy kirúgtak a suliból” – mesélted korábban. Ez hogy történt? Például bementem órára és csak nekem kellett dolgozatot írnom, a többieknek nem. Olyan is volt, hogy rejtélyesen egyesek kerültek a naplóba úgy, hogy nem is feleltem, ezért a tanár megbuktatott. Jó, kezdjük újra a 10. osztályt, de ott nyilván megint ilyeneket művelt. Erre én év közben átiratkoztam magántanulói státuszba, mert tök depis voltam már, azt hittem, tényleg velem van a baj. Aztán itt is megint megbuktatott, de mivel akkor meg már nem voltam tanköteles, közölte velem az igazgatóhelyettes, hogy nem tudnak tovább fogadni az iskolában, ezután pedig átkerültem egy másik suliba. Nyilván az ilyen történetek is hozzájárultak ahhoz, hogy a próbaérettségin matekból 100 pontból csak 8-at értél el? Aztán mégis javítottál, hogyan? (Nevet.) Amikor én voltam középsulis, már akkor is hatványozott probléma volt a tanárhiány, évekig nem is volt matektanárom. De aztán felvettek a Romaversitashoz, és egyből felcsillant a szemem, hogy úristen, lett matektanárom. Ezek a tantárgyi felkészítők egyébként azért is jók, mert nem harmincan vagyunk bent egy órán, hanem maximum négyen, ezért sokkal több gyelem hárult rám, sokat tudtam fejlődni. A matektanárom azzal kezdte, hogy íratott egy próbaérettségit, ahol is 100 pontból 8-at értem el, ami hát full bukta, tuti egyes, ő is el volt szörnyedve. Azt mondta, neki még nem volt olyan diákja, aki ilyen csodálatosan kevés pontot ért volna el. De aztán nagyon intenzív matekórák és öt hónap után az érettségin sikerült elérnem végül is 53 pontot. Szóval a Romaversitas nélkül nemhogy egyetemista nem lehetnék, de még érettségim sem lenne. A Roma női hálózat egyik alapító tagjaként feminista aktivista is vagy. Mik a speci kusan roma nőket érintő témák? Az élet minden területén megjelennek a roma női ügyek. Ilyen a roma lányok oktatási helyzete. Például él egy olyan sztereotip kép a cigány lányokról, hogy úgyis hamar férjhez mennek, akkor meg minek őket tanítani. Vagy mondjak egy személyes egészségügyi példát: volt egy műtétem 16 éves koromban, és csak most, felnőtt fejjel esett le, hogy olyan kórterembe tettek, ahol csak cigány nők voltak. De ilyen téma lehet a lakhatás is: nem egy olyan barátom, rokonom van, aki nem talál albérletet nyilvánvalóan csak azért, mert cigány. Vagy vegyünk egy egyszerű bolti vásárlást: annyiszor előfordult már, hogy követtek minket a biztonsági őrök, át akarták nézni a táskánkat, ilyen ügyekkel tehát tele vagyunk sajnos. A KRI-ben mik a konkrét feladataid? A cél az, hogy a józsefvárosi roma közösséghez eljussunk. Azt vettük észre sajnos, hogy gyengék a kapcsolataink a roma társadalommal, miközben mi arra sarkallnánk a roma közösséget, hogy vegyenek részt a különböző társadalmi döntéshozatalokban. Az, hogy bizalmatlanok a bürokráciával, hivatalokkal szemben, persze nem józsefvárosi speci kum, ez mindenhol így van. Eddig nem feltétlenül voltak olyan emberek sem, akikhez kapcsolódni tudtak volna, mivel nagyon kevés roma munkaerő van az ilyen intézményekben. Én talán nem véletlenül kerültem a KRI-be, hiszen egy roma ember sokkal könnyebben el tudja érni a roma közösséget. A sok csalódottság és be nem váltott ígéret után itt az ideje kapcsolódási pontokat létrehozni, és lebontani a bizalmatlanság falát. Bujdosó János „Nem hittem, hogy én is tudok valamit csinálni” Fotó: Huszár Boglárka | A VIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA | 5 INTERJÚ
Az augusztusi kánikulában a Horváth Mihály téren egy ember ült a padon, majd hirtelen lecsúszott róla. A fér elfeküdt a földön, nem állt fel. Viszlay László látásból ismerte, tudta, hogy hajléktalanként él. Odalépett hozzá, hogy megkérdezze, tud-e segíteni. A fér nehézkesen tudott csak válaszolni, azt mondta, nagy fájdalma van, rosszul érzi magát, nem tud felkelni. „A bal oldalán kilátszott a csípőcsontja, a körülötte lévő seb el volt fertőződve. Hatalmas volt a forróság, a tűző napon feküdt, próbáltam arrébb vinni, de nem tudtam megmozdítani. Azonnal hívtam a mentőket.” Amíg várakoztak, a fér többször elveszítette az eszméletét, rátört egy epilepsziás roham is. László újra hívta a 112-t, és a mentők kiérkezéséig vonalban maradt a diszpécserrel. A várakozás alatt a protokoll szerint járt el: az oldalára fektette a fér t, folyamatosan gyelte a lélegzetvétele ütemét. Az epilepsziás roham miatt a fér szájába is bele kellett nyúlnia, hogy a nyelvét előre húzza, légzését szabaddá tegye, ugyanis a fér a görcs miatt fulladozott és hányt. „Beállt nála a váltott kóma: hol ébren volt, hol újra elájult. Kommunikálni már alig lehetett vele. A mentők másfél óra után érkeztek meg.” Ha László nem lett volna mellette, a fér nagy valószínűséggel megfullad. „Jó érzés, ha segíteni tudok valakinek, teljesen mindegy, hogy az illető milyen helyzetben van.” Viszlay László 1995 óta él Józsefvárosban. Bumeránglakos: Józsefvárosban született, kétéves volt, amikor elköltöztek a szabolcsi Csengerre, ott nevelkedett, 17 évesen jöttek vissza. Dísznövénykertésznek tanult, s amikor megszűnt a munkája a csillebérci Központi Fizikai Kutatóintézetben, asztalos átképzésre jelentkezett. Időközben azonban felvették a Józsefvárosi Gazdálkodási Központhoz térgondnoknak, így, bár az asztalosságot is kitanulta, nemigen dolgozott benne. Vagyonőri vizsgát tett, ennek köszönhetően kerületőrré léptették elő. Kilenc éve ő felel a Horváth Mihály tér rendjéért. „Meghatározott terület tartozik hozzám, pont azért, hogy a környéken élők megismerjenek, közvetlenebb kapcsolat, bizalom alakulhasson ki közöttünk. Itt lakom, itt dolgozom, nekem is érdekem, ha ügyes-bajos dolguk van, arra minél hatékonyabban találjunk megoldást.” A minap például egy költöző családnak segített a parkolás intézésében, hogy a pakolás idejére meg tudjanak állni a téren. „Ez nem tartozik a munkakörömhöz, de mégis úgy foglalkoztam vele. Tudtam, kihez kell irányítani őket, seperc alatt megoldódott a problémájuk. Ha jól működik a kommunikáció, akkor minden gördülékenyebben megy.” Lászlót a józsefvárosi önkormányzat több ízben kitüntette, kétszer kapott Józsefváros Biztonságáért díjat, és a Kerület Őre címet is kiérdemelte. Beilleszkedni, megtanulni kezelni az embereket, kitapasztalni, kivel, hogyan tud szót érteni – nem volt egyszerű feladat László számára. Úgy véli, a végzettség elengedhetetlen a feladata ellátásához, de szerinte „az utca a legjobb képzőhely”. A Horváth Mihály téren gyakran tartózkodnak hajléktalan emberek is és sokszor nem odaillően viselkednek, mondja László. „Nekem pedig egy nevelőeszközöm van, a szavam.” Úgy vette észre, ha valakit többször gyelmeztet, akkor az vagy elfogadja, vagy továbbáll a térről. De persze előfordul olyan is, hogy a rendőrség vagy a közterület-felügyelők segítségét kell kérnie, mert a hatáskörét meghaladják a történések. „Ahogy jön a tavasz és egyre jobb idő van, mindig jelennek meg új arcok a téren. A legtöbb esetben velük van probléma. Ha egy szezont lehúznak, többet látjuk egymást, megismerkedünk, akkor összecsiszolódunk.” Azt mondja, munkájának egyik legfontosabb tanulsága, hogy ne ítéljen elsőre. „Soha nem lehet tudni, hogy ki és miért kerül az utcára. Bizony bőven akadnak megdöbbentő történetek.” László rendszeresen beszélget a téren megforduló otthontalan emberekkel, rengeteg élettörténetet megismert. Megtanulta, milyen fontos az emberek számára, hogy gyeljenek rájuk. „A hajléktalan embereknek sokat tesz hozzá a napjukhoz, ha újra és újra megoszthatják a történetüket, én pedig olyan vagyok, mint a jó pszichológus: meghallgatom őket, és elfogadom, hogy mindig ugyanarról beszélnek, mert számukra az a központi téma.” Az évek során voltak mélypontok, amikor László úgy érezte, végképp tele a hócipője az emberekkel. Eddig mindig sikerült felülkerekednie ezeken, mert alapvetően a jobbító és segítő szándék vezérli, és jól tudja, munkája sikerességének kulcsa a türelem. Imre Zsó a A józsefvárosi kerületőr, Viszlay László munkája közben megmentette egy hajléktalan ember életét. Úgy véli, kötelessége segíteni bárkin, aki bajba került, függetlenül attól, hogy milyen élethelyzetben van. KILENC ÉVE FELÜGYEL A HORVÁTH MIHÁLY TÉREN, OTT SEGÍT, AHOL CSAK TUD Az utca a legjobb képzőhely Fotó: Mile Máté 6 | 2023. SZEPTEMBER 20. HELYI ÉRTÉK
Évek óta húzódik a káptalanfüredi gyerektábor átadása, de szerencsére mindez nem jelenti azt, hogy a kerületi gyerekek ne pihenhetnének a Balatonnál. Akárcsak a korábbi években, idén is a szomszédos kispesti önkormányzat üdülőtáborban élvezhette júliusban négy turnusban majdnem 200 kerületi általános iskolás gyerek a balatoni nyarat. Napközben Józsefváros megújult káptalanfüredi strandján is játszhattak, fürödhettek, ahol önkormányzati forrásból felújították a vizesblokkot, az öltözőkabinokat, a homokozót, a röplabdapályát, és új játékokat is vásároltak. A strandot egyébként a kerületi lakosok is ingyenesen használhatják, hétvégente sokan éltek is a lehetőséggel: idén nyáron kb. kétezer józsefvárosi és majdnem ezer kispesti vendég fordult meg itt a gyerekeken kívül. „Gyerekbarát Józsefvárost építünk, ennek része, hogy a gyerekeknek a sűrűn beépített városrészben is legyen lehetőség úgy felnőni, hogy természetközeli élményeik vannak” – idézzük Pikó András polgármestert. Az önkormányzat erre extra forrást biztosított: a balatoni táborban egy hét csupán 21 ezer, Magyarkúton pedig 15 ezer forintba került a résztvevő gyerekek családjának, ami a balatoni árak ismeretében bízvást nevezhető jelképesnek. A képviselő-testület arra is - gyelt, hogy a kísérő pedagógusok napidíját is jelentősen megemeljék, még jégkrém is jutott a gyerekeknek. A gyerekbarát politika ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az idősekre ne gondolnának Józsefvárosban: szeptemberben – ugyancsak önkormányzati támogatásból – nyolcvan helyi nyugdíjas élvezheti ki a hosszúra nyúlt nyarat a Balatonon. Magyarkúton, Józsefváros nógrádi gyermeküdülőjében hat turnusban több mint 200 gyerek fordult meg a nyáron. Itt önvédelmi foglalkozásokat és drámajátékokat szerveztek a gyerekeknek, akik Királyrétre is elkirándultak, az erdei kisvasutat is kipróbálva. Most ősszel pedig erdei iskolai programok zajlanak, a gyerekek a közeli Classic Csodafarmon ismerkednek az állattartással és lovaglással. Pálinkás János Fotó: Huszár Boglárka Rengeteg gyerek élt az önkormányzat nyújtotta kedvezményes nyári táborozás lehetőségével, de az idősek is élhetnek a lehetőséggel. Józsefvárosi gyerekek százai nyaralhattak a Balatonon ÚGY ÉLVEZEM ÉN A STRANDOT KÖZÉLET
„Három-négy éve kértem a fenntartótól, hogy biztosítsanak forrást az intézmény épületének eddig kihasználatlanul, üresen álló padlásterének felújítására, ahol az utazó gyógypedagógusok számára szerettünk volna irodahelyiséget kialakítani” – mondta Jenei Andrea, a Tolnai Lajos utcai Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola (JEGYMIÁI) intézményvezetője. A kérést idén teljesítette a Belső-Pesti Tankerületi Központ, bruttó 62 millió forintot biztosított a projektre, a tervezést és kivitelezést is levezényelte. A megújult padlástéren két termet alakítottak ki. Az egyikbe beépítettek egy mobilfalat is, tehát akár három részre tagolható a mintegy 100 négyzetméternyi terület. A felújítás során ablakokat szereltek be, térelválasztó falakat húztak fel, leburkolták a padlót, villanyhálózatot építettek ki, és hűtő-fűtő klímaberendezéssel is ellátták a tetőteret. Többéves igény volt, hogy létrehozzanak egy olyan munkaterületet a JEGYMI-n belül működtetett Utazó Gyógypedagógusi Hálózatnak, ami megfelelő munkakörülményeket biztosít a gyógypedagógusoknak. A 40 gyógypedagógus a VI., VII. és VIII. kerület integrált neveléssel foglalkozó intézményeibe jár ki. A felkészülést, az adminisztrációs feladataikat a JEGYMI épületében végezték eddig is. A két 20 négyzetméteres helyiség azonban alkalmatlan volt a munkavégzésre: se szék, se asztal nem volt elegendő, be sem fértek volna a kis termekbe, mondta Venterné Balogh Angelika, a hálózat intézményegységének vezetője. Az új épületrészben mindenkinek lesz saját helye, méltó körülmények között dolgozhatnak. A JEGYMI 6 éve viseli az Oktatási Hivatal Bázisintézménye címet, havonta tartanak képzéseket, szakmai workshopokat, eddig a kis tornateremben. A felszabaduló szobákat eredetileg fejlesztőteremmé alakították, de a csoportbontást igénylő foglalkozások miatt is jól jön a két pluszterem. Imre Zsó a Carlo Collodi meséjét, a Pinokkiót Kertész Mihály átiratában, Borbély Krisztina rendezésében állítják színpadra. A zenéket a Paddy and the Rats zenekarból ismert Oravecz Kristóf, a dalszövegeket Xantus Barbara színésznő jegyzi. Szintén szeptemberben Andrew Bergman Társasjáték New Yorkban című vígjátékát mutatják be Hűvösvölgyi Ildikó és Mikó István főszereplésével. Októberben lesz a premierje az Örömszülők című vígjátéknak. Marshall Karp darabjában Mikó István és Vándor Éva szerepel, a rendező Pataki András. Novemberben jön az évad legnagyobb produkciója: A makrancos hölgy (William Shakespeare), rendezője Tasnádi Csaba. A fordító Harsányi Zsolt, a dramaturgia, a díszlet és a jelmezek Darvasi Ilona munkája, a darabot Maráth Viktor zenéje és Topolcsányi Laura dalszövegei kísérik. Novemberben varázsolja színpadra Nyírő Bea a Grimm testvérek és Pozsgai Zsolt által írt Holle anyó mesejátékot. Karácsony előtt mutatják be Vajda Katalin Anconai szerelmesek című zenés komédiáját Keresztes Ildikó, Détár Enikő, Frech’ Zoltán és Borbély Richárd főszereplésével, Tasnádi Csaba rendezésében. Jövő márciusban Woody Allen Semmi pánik! bohózatát állítja színpadra Mikó István. A színház repertoáron tartja a Fergeteges látogatás (Pásztor Erzsivel a főszerepben), a Hotel Mimóza, A vöröslámpás ház, A medve még mindig nem játék!, a Bakancslista, az Apácák, a Hyppolit a lakáj, a Vitéz lélek, a Bubamara, az Indul a bakterház és az Osztrigás Mici című előadásait. A gyermekelőadások közül az Aladdint és a Hókirálynő mesejátékot játsszák. A kerületi óvodásokat és felsős általános iskolásokat az intézmények ingyen elviszik egy-egy gyerekelőadásra, a 65 év felettiek évente egy előadást ingyen megnézhetnek, és 1000 forint kedvezményt kapnak az önkormányzattal kötött megállapodás szerint. Rebró Fanni ALAPOS FELÚJÍTÁS 62 MILLIÓBÓL Sokéves igény volt, végre elkészült az iroda Néhány évnyi lobbizás után és a tankerület támogatásával új irodahelyiségekbe költözhettek az utazó gyógypedagógusok. BEMUTATÓK ÉS RÉGI KEDVENCEK Makrancos hölgy lesz Pinokkió és Woody Allen között A Turay Ida Színház a 2023/24-es évadban 5 új nagyszínpadi bemutatóval és 2 gyermekelőadással készül, ám a közkedvelt előadásait is repertoáron tartja. BEMUTATÓK 2023-BAN: ∑09. 23. – Pinokkió (zenés mesejáték) 09. 30. – Társasjáték New Yorkban (vígjáték) 10. 14. – Örömszülők (vígjáték) 11. 18. – A makrancos hölgy (zenés vígjáték) 11. 26. – Holle anyó (mesejáték) 12. 22. – Anconai szerelmesek (zenés komédia) 2024-ben: 03. 09. – Semmi pánik! (bohózat) Fotó: Huszár Boglárka Fotó: Huszár Boglárka 8 | 2023. SZEPTEMBER 20. HELYI ÉRTÉK
„Kimaradtam az általános iskolából és nem mentünk sehova dolgozni, vidéki lányokat nem is engedtek, jó tanulók meg nem voltunk” – kezd bele történetébe a 73 éves, de nagyon atalos Zengő Istvánné őstermelő a zöldségespultnál a Teleki téri piacon. „1964-től, már 14 évesen a szüleimmel jártam dolgozni.” A tsz-ben (mezőgazdasági termelőszövetkezetben) kellett krumplit vetni, kapálni, borsót szedni, paradicsomot ültetni. „Mindent kellett csinálni, amit kézi erővel lehetett. Adtak háztájit is a tsz-ben, a nagymama járt a piacra.” Elsőként ő is vele érkezett a piacra, a nagymama azt mondta, jobb lesz itt neki, könnyebb, mint otthon a napon. „Betanított engem, megmutatott a vevőinek, szerettek is. Megszoktam, és ezt csinálom 66 óta” – mondja derűsen Ica néni. „Aki vidéken nem akar dolgozni, az nem él meg” Ica néni a Galgamentéről érkezett. A tsz-ben együtt dolgozott a barátnőivel, daloltak munka közben. Sokat kellett dolgozni: reggel 7-re mentek, este 6-ig folyt a munka, csak a 70-es évektől mérséklődött a munkaidő, már csak 8-tól 4-ig tartott. „Nem volt más választásunk, szót fogadtunk a szülőknek.” Akkoriban még szabad szombat sem volt, se a munkában, se az iskolában, egyedül a vasárnap volt szabad. „Akkoriban a piac a Lujza utca előtt volt.” A mostani Lidl helyén volt a régi piac bejárata, a zöldségeket a földön lehetett árulni. A kereskedőknek voltak fabódéik, a bolgárkertészeké, akik a Dunáról öntöztek, sárga volt. A férjével 67-ben kelt egybe, ő is a tsz-ben dolgozott. Először lovakkal dolgozott, aztán traktorral, utóbbival 44 évet húzott le a galgahévízi egységben. „Jó szorgalmas munkások vannak ott. Aki vidéken nem akar dolgozni, az nem él meg.” Egyre szárazabb és melegebb az idő Ica néni a kertjében termeszti a zöldséget és gyümölcsöt, gyerekei és unokái segítenek neki. „Egyedül már nem menne.” Ez mindannyiuknak mellékállás. A zöldségek javát hozzák el a piacra, a kevésbé szépeket az állatoknak adják. Most már csak tyúkjaik vannak, a háztáji tojást is árulja a piacon minden csütörtökön és szombaton. Az unokák segítenek ültetni és permetezni is, nem kell őket nógatni, még ők kérdezik, mit csináljanak. Szerencsére szorgalmasak, mondja Ica néni, aki szerint ez a génjükben van, ezt örökölték. „De sokszor mondták már, hogy hagyjuk abba: nem kell ez már maguknak.” De valamit minden nap kell csinálni, sokat öntözni is, van fúrt kút a kertben. „Azt mindenki lássa, hogy egyre szárazabb és melegebb az idő, egyre nehezebb termelni.” Tavasszal már nem is tudtak borsót szedni, de a babból is kevesebb terem. „Itt minden magyar” Nyitásra jönnek a férjével, 7-kor már ki van pakolva minden áru. A piac két napján hajnali 3-kor kelnek, „hogy készen álljunk mindennel”. Ica néni személyesen ismeri a kuncsa - jait, „sok vevőm van, szeressük egymást, már a nagyszülők is ide jártak, most meg már az unokák. Ez vonzz ide a piacra!” Nyáron a zöld árut keresik nagyon, zöldbab, paprika, paradicsom, de a kukoricát is szeretik vinni. Most az őszi krumplit és a spenótot veszik sokan, utóbbit a kínaiak viszik rendszeresen. „A régi piacon többeket vásároltak”, akkor mindenki piacon vásárolt, mondja. A nagyszülők vásároltak be, otthon főztek a családra. És befőztek rengeteg uborkát, paradicsomot, zöldet is. A atalabbja meg dolgozott. Most sokan inkább bemennek a szupermarketbe, megveszik a félkész ételt, megcsinálják gyorsan. De újabban több atal is jön, úgy veszi észre. Most volt itt egy atal anyuka, befőzte lekvárnak a szilvát, amit nála vett, azt mondta, nagyon jól sikerült. Ica néni a világért sem költözne Pestre, nagyon sok dolog van vidéken a ház körül. Azt mondja, nem tudna ebben a zajban és bezártságban élni. „Hazamegyek, csend és nyugalom van. Pedig már ott is fölgyorsult az élet az okostelefonokkal…” Mára sokan abbahagyták a piacolást, Ica néni is csak segítséggel bírja, mert nehéz munka az őstermelőé. Szerinte itt még elfogadható a helypénz, a gázolaj meg annyi, amennyi: drága. Szerinte a nagy boltokban sok a külföldi áru, „itt meg, ugye, minden magyar”. Ica néni másik érve a piaci vásárlás mellett, hogy ők csak addig permeteznek, amíg meg nem nő az áru – mert azt muszáj, hogy ne egye meg a bogár –, utána már nem. Rebró Fanni ZENGŐ ISTVÁNNÉ, ICA NÉNI A TELEKI PIAC ŐSTERMELŐJE „Sok vevőm van, szeressük egymást” Termelőszövetkezetben kezdte, ma már a Teleki téri piac oszlopos tagja a zöldséges Ica néni, aki elmesélte nekünk azt is, melyik zöldséget veszik tőle előszeretettel a kínaiak, és miért jobb még ma is a piacot választani a szupermarket helyett. Fotó: Mile Máté | A VIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA | 9 HELYI ÉRTÉK
Alexandra Két gyermekem jár iskolába, az egyik harmadikos, a másik hetedikes. Szerencsére tanárhiányt nem észleltem, de az úszás nem kezdődött még el, mert nincs úszás- oktató. Úgy tudom, hogy ez külsős hiány. Végeredményben a tanári kar öszszeszedett és felkészült, szervezetten működik egyelőre az oktatás. László A gyerekem a Váci utcai iskolából a Fazekasba jött át. Az akartuk, hogy itt kezdje meg a hetedik osztályt, hiszen Józsefvárosban élünk, ez pedig egy nagyon jó iskola. A szülői értekezleten kaptunk egy listát, annak alapján szereztük be most a technika-felszerelést. Újak vagyunk az iskolában, de szerencsére minden jól alakult. Hamar befogadták a gyereket, és jó a közösség. Az iskola nagyon sokszínű, és van, aki Budapest távoli részéről ide hozza taníttatni a gyermekét. Örülök, hogy itt, az otthonunkhoz közel találtunk egy megfelelő iskolát. Szilvia Szerintem a kislányom iskolájában nincs jelentős mértékű tanárhiány. Hiszen szívesen tanítanak a Fazekasban. Ám az iskolának nincs pénze takarítóra, ezért tavaly a szülői közösség gyűjtötte össze ezt a pluszpénzt. De még ennek ellenére sem olyan rossz a helyzet, mint más iskolákban. Pályázati pénzekből újították fel a tetőt és az udvari játszóteret is. A gyerekem sorsolással került be az iskolába, hiába élünk itt, a Józsefvárosban. Óriási a túljelentkezés, hiszen a legjobb iskola a kerületben, sőt még a kerület határain túl is ismert. Farkas Mária JÓZSEFVÁROSIAKTÓL KÉRDEZTÜK Nehezen indult az iskolaév? A szülők számára nem egyszerű feladat megoldani a gyerekek felügyeletét a 11 hetes nyári szünetben, mondta Csőke Zita, a Kesztyűgyár Közösségi Ház vezetője. A napközis tábor elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson a szülőknek: amíg dolgoznak, a táborban nemcsak vigyáznak a gyerekeikre, de tartalmas, színes programokkal is készülnek. Éppen ezért a tábor a nyári szünet teljes időtartama alatt fut heti turnusokkal, de egy-egy napra is be lehet jelentkezni. A kerület általános iskoláiba járó gyerekeket fogadják, idén már szinte minden napra jutott belőlük 90. A díjszabás nagyon kedvező volt most is: csupán az étkezési költség egy részét kellett állnia a szülőnek, ami napi 1400, heti 7000 forintot jelentett. Ám akik az iskolában rászorultsági alapon ingyenesen étkeznek, itt is ingyen kapták. Ebben az évben is az Orczy parkot választották a tábor bázishelyszínéül, hogy a gyerekek zöld környe- zetben legyenek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együtt- működésében használhatták az épületek egyes tereit a különféle foglalkozásokhoz. Korosztály szerint 7 csoportba osztották a gyerekeket, minden csoportra két gyermekfelügyelő jutott, plusz volt egy olyan gyermekfelügyelő is, aki forgó rendszerben csatlakozott a csoportokhoz. (A felvigyázók rendszerint pedagógus végzettségűek vagy a szociális szférából érkeznek.) A gyerekeknek délelőtt és délután is kétszer 1-1 órás kötött programjuk volt, főleg zenés, sport-, tánc- és kézműves foglalkozások. De volt programozó tanfolyam, interaktív bábszínház, közös sütés, és tanultak rádiózást is. A fennmaradó időben szabad játékra volt lehetőség, ehhez biztosítottak fejlesztő- és társasjátékokat, sporteszközöket. Csütörtökönként egész napos kirándulásra vitték a gyerekeket: így jártak a Budakeszi Vadasparkban, a Gellért-hegyen, voltak a Várkert Bazárban és a Cyberjumpban is. A korábbi években jellemzően rászoruló családok preferálták a tábort, de évről évre egyre több jobb módban élő család is beíratja a gyerekét. Ez jó visszajelzés arra, hogy a tábor nemcsak az ára miatt népszerű, hanem a programok és a hangulata miatt is szívesen választják a családok. „Nagyon elégedettek vagyunk ebből a szempontból, hiszen alapvetően az a célunk, hogy a különböző társadalmi rétegek gyermekei egyformán jól érezzék magukat a programjainkon.” Imre Zsó a A JOBB MÓDÚAK KÖRÉBEN IS EGYRE KEDVELTEBB A KERÜLETI TÁBOR Rádiózás, interaktív bábszínház, programozás A Kesztyűgyár nyári tábora évről évre egyre több gyereket vonz, idén a napi létszám elérte a 90 főt. Népszerűségét nem csupán pénztárcabarát árának köszönheti, a szervezők minőségi időtöltést biztosítanak a gyerekeknek. Fotó: Mile Máté illusztráció: upklyak /freepik Fotók: Mile Máté 10 | 2023. SZEPTEMBER 20. KÖZÉLET
A megfejtéseket szeptember 29-éig küldjék be a kvizjatek@jozsefvarosujsag.hu címre! Legutóbbi játékunk nyertese: Maráczi Adrienn Vele felvesszük a kapcsolatot a páros jegy átvételének mikéntjéről. FELADVÁNYUNK A CORVIN MOZIBA SZÓLÓ PÁROS BELÉPŐJEGYEKÉRT: AZ E HETI KÉRDÉS: Melyik cég gyártja a Super Mario Bros. videójátékot? A) XBOX B) NINTENDO C) SEGA kép: Freepik KÉPKOCKÁK A 101 ÉVES CORVIN MOZI ÉLETÉBŐL Kinek táncolt már gyermeke a nagyvászon előtt? A Józsefváros Újság olvasói minden lapszámban találkozhatnak a Corvin mozi és a környezetében élők történeteivel, ˶lmes és mozis legendákkal, anekdotákkal. Sőt, feladványokkal is készülünk, amelynek helyes megfejtői közt a Corvin moziba szóló páros tiszteletjegyet sorsolunk ki. Ezen sorok írójának kislánya néhány évvel ezelőtt még rendszeresen csinálta azt, hogy amint véget ért a moziban a lm, és kezdődött a stáblista, leszaladt az első sor elé, s ha olyan volt a zene, vigyorogva nekiállt ropni a táncot. Általában társasága is akadt egy-egy kortársa személyében – hogy aztán együtt pörögve-forogva ünnepeljék a megtekintett alkotás happy endjét. Számukra az ilyen rögtönzött mulatság is a moziélmény része. Az artmozikat üzemeltető Budapest Film hosszú évek óta foglalkozik programszerűen a családokkal – a Puskinban igen régen fut a Puskin Kuckó nevezetű sorozat, amelyben a koncertek és színházi előadások mellett fontos szerephez jut a Legkisebbek mozija-széria, ahol félfényben vetítenek a lmszínházak világával ismerkedő miniemberkéknek nekik való lmeket. Újabbakat és klasszikusokat is. A Corvin moziban nemrégiben indult egy új sorozat, melynek címe: Mese habbal. Lényege, hogy (jelenleg október végéig) szombaton – olykor vasárnap is – speciális helyár fejében lehet megtekinteni egy-egy nagy sikerű családi mozit. Olyan produkciókat, mint például az Így neveld a sárkányodat, a Medvevilág Szicíliában és a Super Mario Bros.: A film. Az előadások jellemzően délelőtt kezdődnek, s a vetítés utánra is jut édes élmény: a Corvinban üzemelő Gofri Bárban kedvezményes áron lehet nomságokat fogyasztani. A Mese habbal-sorozat célja, hogy az épp műsoron lévő gyerek lmek mellett azok az alkotások is visszatérhessenek, amelyek már kifutottak, de a közönség szereti őket. Az alkotások varázsa ugyanis egy régebben bemutatott lmben is erősebben érvényesül a hatalmas lmvásznon, mint a streaming-felületre kapcsolódott képernyőkön. No és persze kifáradt nézőknek (táncosoknak) arra is jó mozi után a gofri, hogy a kimerítő szórakozás után legyen energiájuk a nap hátralevő részéhez. Kovács Gellért | A VIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA | 11 VIII. CORVIN KÖZ 1. TELEFONSZÁM: 06-1-224-5650 | WWW.CORVINMOZI.HU HELYÁR 2600 FT | 3D 2800 FT | KEDVEZMÉNYES JEGY: DIÁK, 60 ÉV FELETT 1950 FT | 3D 2400 FT KEDVEZMÉNYES NAP - SZERDA: 2000 FT | 3D 2400 FT | AJÁNDÉKJEGY 2700 FT MAGYARÁZAT MINDENRE |MB, magy., Premier előtt!| 27-én 19.30 |A Àlm után közönségtalálkozó| FELÁLDOZH4TÓK |SZ, am.| 21-24-ig és 27-én 15.00, 21-én és 23-24-ig és 27-én 17.00, 19.15. 21-én és 23-24-ig 21.30. 23-24-ig 11.00, 13.00 is VÉGTELEN |F, kan.| 21-én és 27-én 16.00. 23-24-ig és 27-én 18.15, 20.30 A védelmező 3. |SZ, am.| 21-én, 24-én és 27-én 21.15. 23-24-ig 13.15. 23-án 21.30 is Az ApácA 2. |SZ, am.| 21-én és 24-én 19.15. 21-én, 23-24-ig és 27-én 20.45, MAcsKALAND |SZ, fr.-svá.| 23-24-ig 10.45 VARRAT |MB, magy.| 21-én 18.15. 23-24-ig 16.15 INDIANA JONEs És A sORs TÁRcsÁJA |F, am.| 21-én, 23-24-ig és 27-én 17.30 BAZI NAGY görög lAgzi 3. |SZ, am.| 22-24-ig és 27-én 15.00 ELEMI |SZ, am.| 21-24-ig és 27-én 14.00 KOJOT NÉGY LELKE |MB, magy.| 21-22-ig és 27-én 15.30 MIuTÁN ANNYI MINDEN TöRTÉNT |SZ, am.| 23-24-ig 12.30 sZEÁNsZ VELENcÉBEN |SZ, am.| 21-24-ig és 27-én 14.30. 21-én, 23-24-ig és 27-én 16.30, 18.30. 23-24-ig 12.15 OppENHEIMER |F, am.| 21-én, 23-24-ig és 27-én 20.15 BARBIE |SZ, am.| 24-én és 27-én 17.00 scORsEsE -sOROZAT: NAgYmeNőK |F, am.| 21-én 20.00 MEsE HABBAL – csALÁDI HÉTVÉGÉK A cORVINBAN! sHAuN, A BÁRÁNY És A FARMONKíVüLI |ang.-am.-fr.| 23-24-ig 10.30 íGY NEVELD A sÁRKÁNYODAT |SZ, am., 3D| 23-24-ig 15.30 |A mozijegy mellé 10% kedvezmény jár a Gofri Bárban!| 13. corviN MOZIÉJsZAKA 2023. szeptember 22. corvinmozi.hu cINEKORDA - THE sTORY OF FILM: A NEw GENERATION 23-án 17.00 18 16 X 12 6 Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott Kizárólag felnőttek számára ajánlott Korhatár nélkül megtekinthető Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott Hat éven aluliak számára nem ajánlott 12 12 18 12 16 16 16 12 6 16 16 12 6 12 16 18 18 6 VíZTüKöR HELYI ÉRTÉK
Józsefváros Gyerek- és I úsági Részvételi Programja, a JóKer keretében közös focizás, kosarazás, beszélgetés, gyerekbarát kerekasztal, részvételi költségvetés indult a kerületben gyerekeknek, ataloknak: hogyan függ ez össze azzal, hogy megismerjék a jogaikat, és elég bátorságuk legyen élni is azokkal? Mátyók Fanni, a JóKer szakmai vezetője szerint a cél az, hogy a gyerekeket minél jobban be tudják vonni az őket érintő kérdésekbe, kezdve azzal, hogy mire kellene pénzt fordítani az óvodákban, a Kesztyűgyárban és a FiDo-ban, s hogyan lehetne gyermekbarátabbá tenni a kerületet. Egyrészt a kerület fejlesztésére törekednek a projekt vezetői, másrészt pedig szeretnék átadni a „közügyekbe” való bevonódás élményét a gyerekeknek, hogy ez által fejlődjenek, magabiztosabbá váljanak, ki tudjanak állni magukért és társaikért. Vagy éppen merjenek olyan témákról beszélgetni, amelyekről máshol nem tudnak. Szokni kell még az érzést A májusban indult projekt eddigi legfőbb tapasztalata az, hogy a gyerekek és az együttműködő intézmények is nagyon nyitottan, örömmel fogadják a kezdeményezést, de a gyerekeknek még szokniuk kell az érzést, hogy a felnőtteket érdekli a véleményük, elgondolásuk. Az EU által támogatott programot, amely nagy részben épít a Közösségi Részvételi Irodára, illetve a 2021 óta létező Gyerekbarát Józsefváros koncepcióra, 156 másik projekt közül választották be a legjobb tíz közé, és tették lehetővé a megvalósulását. Ennyire átfogó, széles körű példa a gyerekek részvételi bevonására máshol nincs még az országban, elszórt jógyakorlatokkal viszont sok helyen találkozhatunk. Egyelőre 10 kerületi intézményben, köztük óvodákban, négy iskolában, az intézmények vezetőségével együttműködve tervezik bevezetni a programot, amelynek nemcsak a gyerekek részvételisége, de tanárok, illetve szülők bevonása, továbbképzése, edukálása is része. A résztvevő négy iskola a Deák Diák, a Losonci, a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, továbbá a Budapest School II. János Pál pápa téri intézménye. A cicától a bullyingig A projektben, ami a gyerekek közös ötletelése eredményeképp a JóKer nevet kapta (a logót is együtt tervezték) már négyéves kortól részt tudnak venni a kicsik, a nyári nyitóprogramon a Kesztyűgyárban együtt alkotott és gondolkodott 7 és 14 éves is. De érdekes ez a gyerekeknek is? Meglepő módon mindez érdekli őket, hogy a véleményükről és a jogaikról van szó, s szívesen jönnek maguktól és a társaikat is hozzák. Már a négyévesekkel is lehet interaktív, játékos módon az alapvető igényekről, szükségletekről beszélgetni – náluk persze nem asszertivitás tréninggel indítanak, hanem a nyuszi, cica, kutya igényeivel kezdik, és onnan vezetik át a témát a gyerekek jogaira. Olyan alapvetésekre kell itt gondolni, minthogy minden gyereknek joga van kimenni mosdóba az óra közepén is, ha a szükség megkívánja, inni- és ennivalót magához venni, amikor éhes, szomjas, vagy éppen közösen megvitatni, hogyan nézzen ki az osztályterem, milyen legyen az asztalok elrendezése. A kamaszoknál már egészen más témák merülnek fel, ők maguktól hozzák a kérdéseket, és szóba kerülhet az erőszak, a bántalmazás témaköre, hogy miként védjék meg magukat az iskolai bullyingtól, a verbális bántalmazástól, s kihez forduljanak, ha ilyesmit tapasztalnak. Új pingpongasztal, sportverseny? – a gyerekek dönthetnek A program fontos része lesz majd a gyermekrészvételi költségvetés, melynek pontos összegét később jelentik majd be. A felnőtt részvételiség mintájára egy adott keretösszeget különféle intézményekben (óvodák, Kesztyűgyár, FiDo) költhetnek majd el a gyerekek olyan módon, hogy a közösség számára hasznos ötleteket dolgoznak ki, és a legtöbb szavazatot kapó ötletek megvalósulnak ebből a pénzből. Ezek az ötletek lehetnek tárgyak, mondjuk szükség van még két pingpongasztalra, vagy közösségi programok, például egy sportverseny, illetve edukációval kapcsolatosak, tehát nagyjából bármi, ami a gyerekeknek jó. A JóKer programok játékos, ismerkedős verziója indult el szeptember 13-án a II. János Pál pápa téren, és folytatódik egészen október 18-ig minden szerdán 16 és 18 óra között. A teljesen nyitott alkalmakon bárki részt vehet – a kisebbek szülőkkel, a nagyobbak egyedül –, aki szeretne egy jó csapatban társasozni, kártyázni, beszélgetni vagy éppen focizni, kosarazni. Részletes információ a találkozókról a jozsefvaros.hu oldalon érhető el. Ádám Judit MI FÁN TEREM A GYEREK- ÉS IFJÚSÁGI RÉSZVÉTELISÉG? A négyévesekkel már lehet gyerekjogokról beszélgetni Akik ismerik és gyakorolják a jogaikat, ki mernek állni magukért és társaikért, azok a statisztikák alapján boldogabbak – elsősorban ezért indult el a Gyerek- és Ifjúsági Részvételi Program Józsefvárosban. Fotó: Huszár Boglárka 12 | 2023. SZEPTEMBER 20. HELYI ÉRTÉK Mátyók Fanni
| A VIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT INGYENES LAPJA | 13 A JÓZSEFVÁROSI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL A hónap tárgya: A József körúti Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet kiállítási plakátja A Blaha Lujza tér és a Népszínház utca sarkán áll egy különleges ház, mely reneszánsz palotákat idéző homlokzatával ma is tekintélyt parancsol. Kevesen tudják, hogy a Hauszmann Alajos által tervezett, 1889-ben megnyitott épület eredetileg a Magyar Királyi Technológiai Iparmúzeum új otthonának készült. A kiegyezés után a magyar gyáripar fejlődésének egyik kulcsát a hiányzó szakembergárda képzésében látták, így már korán megfogalmazódott az igény egy ilyen jellegű mintaiskola létrehozására. Az építészeti, gépészeti és gyáripari szakosztályokkal induló Állami Középipartanoda 1879-ben nyitotta meg kapuit a VIII. kerületi Bodzafa (ma Somogyi Béla) utca 28. szám alatt. Ugyanekkor felmerült egy másik intézmény felállítása is, amely fóruma lehet a további szakképzéseknek, különféle bemutatóknak, gyűjtésen alapuló szemléltetésnek. Ez lett a Kerepesi úti Beleznay-kertben 1883-ban megnyíló, az Országos Iparegyesület már meglévő tárgyi gyűjteményére alapuló Technológiai Iparmúzeum, ami 6 évvel később az Ipartanodával egyesülve költözött a már említett újonnan felhúzott épületébe, a József körút 6-ba. Az oktatás mellett az impozáns kiállítási csarnokokban helyet kapott szerszám- és gépbemutató, nyersanyag- mintatár, de volt itt rajzterem, műszaki rajzgyűjtemény és nyilvános könyvtár is. 1907-ben az iskola kivált, majd részben az első világháborúban nagyrészt elpusz- tult gyűjtemény miatt 1922ben az intézmény magába olvasztotta a budafoki, bő 10 éve már működő Magyar Királyi Ipari Kísérleti és Anyagvizsgáló Intézetet, s új, a plakáton is látható néven működött tovább. Az idők során a számtalan tanfolyam és szaktanácsadás mellett a korszak híres iparosai tartottak itt előadásokat, de különféle időszakos ipartárlatok is voltak itt, melyek közül az egyik legnagyobb sikere a bemutatott tárgyunkon is reklámozott házi tüzelőberendezések kiállításának volt. Révész Antónia művészettörténész-muzeológus Józsefvárosi Múzeum Óriási siker volt a III. Józsefvárosi Jazzfesztivál Szeptember 15-e és 17-e között a jazzé volt a főszerep a Józsefvárosban. Harmadszor rendezték meg az ingyenes Józsefvárosi Jazzfesztivált. A műfaj szerelmesei a Rákóczi téren és a Rákóczi téri Vásárcsarnokban hallhatták a koncerteket. Olyan művészek léptek fel, mint a Balázs József Quintet, Tony Fidanza, a Balogh Kálmán & Gipsy Cimbalom Band, a Szezonbűnözők, a Tzumo Quartet, a Balázs Elemér Group, a New Fossils vagy a JÜ. Fotók: Karancsi-Albert Rudolf HELYI ÉRTÉK
jozsefvarosujsag.huRkJQdWJsaXNoZXIy MTEyMzcyNw==